A világ nem Isten

Ekkor Jézus így szólt tanítványaihoz: ,,Bizony, mondom nektek: a gazdag ember nehezen tud bemenni a mennyek országába. S újra mondom nektek: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.” (Mt 19,23)

Semmi sincs távolabb a keresztény testvériségtől és egyetemességtől, mint a modern internacionalizmus váltakozó formái, melynek ideológiai alapjai rejtetten és mélyen a panteizmusba nyúlik, akár materializmusként, akár gnózisként vagy más efféle ezoterikus tanításként határozza meg magát. Az az egyetemesség, amely lassan-lassan bontakozik ki a hívő Izrael szeme előtt, a teremtés lényegéből való: Ádámmal, a földből alkotottal kezdődik.

A zsidó partikularizmus, erős nemzeti érzés és bezárkózás szükséges volt a kinyilatkoztatás megőrzéséhez, de el kellett következnie annak a stádiumnak is, melyben Isten feltárta az üdvösség egyetemes tervét, amely az egyedüli reális és valós egyetemesség, amelynek semmi köze a pogány vallásokban megmutatkozó panteisztikus univerzalizmushoz.

Az internacionalizmus túlontúl horizontális egységét Isten kifejezetten megtiltotta Izraelnek. A pogány világnak előbb fel kell ismernie a teremtés misztériumából az egy élő, örök Istent, aki Izrael számára és rajta keresztül tárta fel a legnagyobb titkot, hogy a világ nem Isten, Isten viszont a világ és az ember Teremtője. Ezekiel számára most ez a misztérium mintegy idő előtt felragyog, és ő, aki csak Izraelhez küldetett, most a teremtő Isten nevében szól a pogány városhoz, amely, akárcsak az újkori pogányság hatalmai, gőgjében istennek képzeli magát.

A világ hatalmasainak figyelmeztetése és megfeddése Isten nevében az Egyháznak is kötelessége, minden korban. Szent Bernát, akinek ma van az emléknapja, tüzes szenvedéllyel ostorozta kora erkölcsi visszásságait. a világi és egyházi méltóságok méltatlan életvitelét, s minden ékesszólását latba vetve védte a hit tisztaságát az eretnek tévtanokkal szemben. A pápának és a püspököknek a nagy nyilvánosság előtt, de nekünk, keresztény hívőknek is a magunk környezetében és eszközeivel prófétai módon kell Isten igazságát hirdetnünk a tévedések és az igazságtalanságok ellenében, miközben minden egyes embert, a pogányt és az ateistát is testvérünknek tekintjük Krisztusban.

(forrás: barsitelekmm.blogspot.hu)

 

Létrehozva 2014. augusztus 24.