Számos vezérigazgató és egyéb felsővezető állítja, hogy a csúcson lenni magányos lét. Ők gyakran kénytelenek olyan nehéz döntéseket meghozni, amelyeket nem szívesen osztanak meg csapattagjaikkal. Éppen ezért 1945-ben Harry S. Truman amerikai elnök egy táblát készíttetett az asztalára, amelyen ez állt: „Itt áll meg a felelősség”. Tudta, hogy a fontos döntésekért végső soron egyedül ő felel.

Hacsak nem találnak egy olyan közösséget, amelynek tagjaiban megbíznak, vagy nem fizetnek egy üzleti tanácsadónak, sokan kénytelenek egyedül meghozni a döntéseket. Ez néha sikeres is lehet, de a bölcs tanácsok és a felelősségre vonhatóság hiánya miatt rossz döntésekhez is vezethet.

Krisztus követőiként (Pál levele a korinthusiakhoz 5, 20) elengedhetetlenül fontos, hogy keressük a bölcs tanácsokat, és meg is hallgassuk azokat. A keresztyénséget nem magányos harcosok számára tervezték, akik válság idején elszigetelik magukat.

Ahogy már megszoktuk, a Biblia sokat tanít erről. Íme, néhány példa:

Ketten vagy többen jobbak vagyunk, mint önmagunkban.

Ahogyan a nehéz terhek emelése vagy cipelése is könnyebb, ha valaki segít, úgy a döntéshozatal és a nehéz feladatok kezelése is könnyebb lehet, ha megoszthatjuk őket. „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. … Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.” (A prédikátor könyve 4, 9 12)

Másokkal közösségben nem vagyunk magányosak.

A vezetői pozícióban néha elkerülhetetlen a magány érzése. Azonban, ha van valaki, akivel bizalmasan találkozhatunk, vagy egy kis csoportnyi olyan munkatárs, akik megértik a vállalkozás vagy szervezet vezetésének nyomását, az felbecsülhetetlen értékű lehet, és a szükséges támogatást nyújthatja. A Biblia így int minket: „Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást” (A zsidókhoz írt levál 10, 24- 25).

Keressünk hasonlóan gondolkodó társakat.

A KEVE Társaság immár évtizedek óta törekszik különböző programokkal arra, hogy segítse az embereknek leküzdeni a vezetői magány érzését, amellyel nap, mint nap szembesülnek a munkahelyeiken. A különböző szolgálati ágak és fórumok mind olyan lehetőségeket kínálnak, amelyek elősegítik az ilyen kapcsolódásokat.

Ugyanez a gyakorlat megjelenik a Szentírásban is. Amikor az első keresztyén gyülekezet gyorsan növekedett, érett lelki vezetőkre volt szükség ahhoz, hogy ez a növekedés összhangban legyen Jézus tanításaival. Néhány vezetőt, mint például Pál apostolt és mentorát, Barnabást, kineveztek, hogy együtt dolgozzanak ebben a fontos szolgálatban. „… ezt mondta a Szentlélek: Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket. … Ők így a Szentlélektől küldve lementek Szeleukiába, onnan pedig elhajóztak Ciprusra. Amikor Szalamiszba értek, hirdették az Isten igéjét a zsidók zsinagógáiban. János is velük volt mint segítőtárs.” (Az apostolok cselekedetei 13, 2-5)

Lehetünk vezérigazgatók, vagy bármilyen más vezetők, ha hasonlóan gondolkodó társakkal vesszük megunkat körül, az segíthet a magány leküzdésében és a rossz döntések elkerülésében.

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2025. augusztus 5.