24. A megbékélés szolgálata

– a bűnbánat szentsége –

1.

Hogyan vélekednek az emberek a szentgyónásról?

Igencsak eltérnek a vélemények még a katolikusok között is. Lássuk egyet-kettőt, és beszéljük is meg!

– Azt is mondják az atyák, hogy újabban mintha megint több lenne a gyónó. Mi lehet ennek az oka?

– Minek gyónjak, ha adandó alkalommal ugyanazokba a bűnökbe, hibákba esem vissza?

– Megfigyeltétek-e, hogy szinte látható módon ül ki az öröm azoknak az arcára, akik kilépnek a gyóntatószékből?

– El kell gondolkodnunk azon, milyen pozitív a pszichológusok véleménye a gyónásról. Egyik híres pszichológus azt mondta, ha nem lett volna lehetősége az embereknek a bűnöket letenni az elmúlt 2000 év alatt, és feloldozást nyerni, a szentgyónásban, akkor Európa talán visszasüllyedt volna kannibalizmusba. Mert miről is van szó? Arról, hogyha az ember rosszat tesz, lelkiismeret-furdalása keletkezik. Ha ezt nem képes feloldani, akkor jön a depresszió, esetleg szív és érrendszeri betegségek, vagy alkoholizmus.

Ha bocsánatot nyer, és az isteni kegyelem által reményt kap, ha meglátja az értékrendet, akkor új életet élhet, és megtalálhatja a boldogságát. Sőt a szentgyónás segítséget nyújt az emberekkel való harmonikus együttléthez is. (Nem véletlen, hogy Magyarországon nagyon magas a depressziós betegek száma. Miért?? Mert nem élnek a szentgyónás gyógyító kegyelmével!)

2.

Az igazi béke nem pillanat műve: út és idő kell, hogy megérkezzen. Ha az igazi békét csak Jézus adhatja, az utat is Ő készíti elő. Az ember – éppen a bűn terhe miatt – el sem tudja kezdeni a megbékélést. Isten azonban mindig újra felkínálja szeretetét. „Nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, hogy keresse az egyetlen elveszettet, amíg meg nem találja?” (Lk 15,4). „Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett” (Lk 19,10).

A kiengesztelődés igen gyakran a szívben történő csodának nevezhető. Az a keresztény, aki hosszú időn keresztül halogatja a szentgyónást, egyre mélyebbre süllyed. Megkeményedik a szíve. A gonosz lélek megkötözi. Gyengül a szeretetre való képessége. Aki havonta, vagy két-havonta elvégzi a szentgyónását, az felelősséget érez az élete iránt,  szabadulni akar a belső terhektől, rendezett életet tud élni.

3.

Jézus kora óta sokat változott a bűnbánat szentségének gyakorlata. A következőkben egy evangéliumban olvasható „gyónás”-ról hallunk, mely fügefán kezdődött, és terített asztalnál folytatódott, szem- és fültanúk előtt.

„(Jerikóban) Élt egy Zakeus nevű tehetős ember, a vámosok feje. Szerette volna látni Jézust szemtől szemben, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia.

Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom.” Erre gyorsan lemászott és boldogan fogadta. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bűnös emberhez tér be pihenni. Zakeus azonban odaállt az Úr elé és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.”

Jézus ezt felelte neki: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.” (Lk 19,1–10)

4.

Zakeus bűneit bánva kívánkozott Jézust látni. Aztán házában fogadta, s ott javulást ígért jövendő életére. Világos jelét adta, hogy a maga részéről komolyan veszi a bűnbánatot. Jézus válasza pedig így szólt: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra!”

A Zakeus-esemény példa a bűnbánat szentségére, amelyben mi is részesedünk. A lényeg ugyanaz: bánatunk, erős-fogadásunk és a lelki atyától Jézus üzenete: „Én feloldozlak a téged bűneidtől, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

5.

„Valljátok meg tehát egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért” (Jak 5,16). Ez a tanács a kiengesztelődés szolgálatával meg nem bízott testvéreinkhez is küld bennünket, hogy általuk is meggyőződjünk Isten megbocsátó jóságáról. Egyházunk elsősorban mégis a gyóntató atyához küld. Ő, mint az Egyház megbízottja oldoz fel bennünket. Ehhez azonban tudnia kell, melyek azok a bűnök, amelyekre bocsánatot kérünk.

Mind tagjai vagyunk az Egyház közösségének. Jó cselekedeteink a közösséget is építik, bűneink pedig rombolják azt. Tehát ez nem magánügy. A gyóntató atya az egyházi közösségünk képviselője. A legteljesebb titoktartás mellett ennek érdekét is védi, amikor Isten nevében megbocsát, és bűnnélküli életet kíván a jövőre. Feloldozása azt is jelenti, hogy ezentúl bátran nézhetünk barátaink szemébe.

Előfordulhat olyan helyzet, amikor súlyos bűneinkre nincs lehetőségünk feloldozást kérni (például életveszélyben, vagy mohamedán országban). Az Isten iránti szeretetből fakadó bűnbánat ilyenkor megszerzi a bocsánatot, azzal a feltétellel, hogy a legközelebbi alkalommal azonnal elvégezzük a szentgyónást. A feloldozást maga Jézus adja meg. Nyugodtan mehetünk áldozni, ha módunk van rá.

Jól tudjuk, hogy csak a súlyos bűnöket vagyunk kötelesek meggyónni. A húsvéti időben kötelező szentáldozás parancsa a gyónás idejét is megszabhatja. Mégis szívesen gyónjuk meg kisebb bűneinket is, együtt fő hibánkkal és rossz természetünk egyéb kirívó jeleivel. Ez az ún. buzgósági gyónás, amely szintén megerősít a keresztény életben, és segít a bűnök elkerülésében. Minden szentgyónás gyógyító és szabadító kegyelmeket közvetít. Ajánlatos havonta elvégezni a szentgyónást.

Némely esetben hasznos ha gyónásaink alkalmával feltárjuk bűneink körülményeit, közöljük utolsó gyónásunk idejét, élethivatásunkat stb.

Ez a mi hitünk

A kiengesztelődés szentségében a pap Krisztus rendelése szerint a bűnösnek meghirdeti a bocsánatot Isten helyett, feltéve ha bűneit szívből bánja és meggyónja.

Megfontolandó kérdések:

138. Mi a bűnbocsánat szentsége?
139. Mi a szentgyónás hatása?
140. Mikor kell gyónni?
141. Miért ajánlatos a gyakori gyónás?
142. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének?
143. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket?
144. Mit kell feltétlenül meggyónnunk?
145. Miért szükséges a bánat és az erősfogadás?
146. Mikor van bánatunk?
147. Mi az erősfogadás?
148. Mit cselekszünk, amikor gyónunk?
149. Mit tesz a gyóntató pap bűnbevallás után?
150. Mit teszünk a szentgyónás után?
151. Mi az elégtétel?
152. Mit kell tennünk, ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni?
153. Mi a búcsú?
154. Kik nyerhetnek búcsút?

Rövid liturgika

A gyónási bánatima: „Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Ígérem, hogy a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat ezentúl elkerülöm, és életemet megjavítom.”

A pap feloldozó imádsága: „Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki Szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot, és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked, és adja meg a békét. Én tehát feloldozlak téged bűneidtől az Atya, Fiú és a Szentlélek nevében. – Ámen.”

Kislexikon

Szeretetből való bánat (tökéletes bánatnak is nevezik). A jó Isten vagy a szenvedő Jézus iránti szeretetünk megvallása bűnbánatunk idején. Történhet tettel (például vértanúság vállalása), fohászimával és gondolatban is. Lk 7,47 alapján gyónás nélkül is elengedi a bűneinket (fennmarad azonban a bűn megvallásának kötelezettsége). Elégtétel az Egyház parancsára vállalt ima, böjt vagy egyéb jócselekedet, hogy bűneink bocsánatával egyidőben az ideig tartó büntetést is engedje el Isten.

A gyónási titoktartás a gyóntató papot kötelezi a legsúlyosabb bűn terhe alatt. A gyónásban hallott bűnöket semmiképpen sem árulhatja el, és nem beszélhet, nem is viselkedhet úgy, hogy abból a gyónóra vagy bűnére következtetni lehessen. E törvénynek az a célja, hogy mindenki nyugodtan mehessen gyónni.

A búcsú a szentgyónáson kívüli egyik jó lehetőségünk arra, hogy Egyházunk kérő imádságára büntetés-elengedésben részesüljünk. Kérésének alátámasztására az Egyház Jézusnak és a szenteknek érdemeit, a vértanúk szenvedését ajánlja fel Istennek. Az elengedést azonban személyes jócselekedeteinkhez köti (gyónás, áldozás, ima, templom-, temetőlátogatás, adakozás a szegényeknek). Búcsúban csak azok részesülhetnek, akik a kegyelem állapotában vannak, tehát mentesek a bocsánatos bűnöktől is. Meghirdetői a pápa és a püspökök. – A teljes búcsú az összes büntetésnek, a részleges pedig a büntetés egy részének elengedésével jár. Halottaink üdvére is fordíthatjuk a búcsúkat.

Beszéljük meg!

Hogyan nyerhetnek bűnbocsánatot a többi keresztény (például protestáns) hívek, akik sohasem gyónnak?

A legtöbb hitújító még új vallásában is ragaszkodott a gyónáshoz. Később ez feledésbe merült. De Isten irgalmára, bűnei bocsánatára minden keresztény hívő vágyik.

A szentgyónást nem ismerő hívek a szeretetből fakadó bánat-megnyilatkozásai (böjt, jócselekedet), és a jó Isten végtelen irgalma által kapnak bűnbocsánatot.

Létrehozva 2025. január 27.