23. Elhatalmasodott a bűn, de túláradt a kegyelem

1.

Sok ember állandóan a tévé előtt ül. Pedig gyakran gyenge, sőt kifejezetten rossz műsorok vannak, nem éri meg az időt ráfordítani. Érdemes volna utánanézni, hogy adásidejének hányadrészében sugároz a tévé bűnös, vagy bűnnel kapcsolatos dolgokat. Rablás, gyilkosság, igazságtalanság, hazugság, paráznaság, mások elnyomása és ezek következményei foglalják le az adásidő nagy részét. Sajnos, az emberek életének nagy részét is.

Ezekhez jön sok embernél a mulasztás bűne, rossz cselekedetek az embertársak, a közösség, a társadalmi rend és az igazságosság ellen. Ideszámíthatók a bűnös érzések, gondolatok, melyeket gyakran elhatározás és tett követ…

Emberi életünk legtalálóbb jellemzését a Szentírásnak a vízözön előtt élt emberekről írt sorai adják: betelt a föld gonoszsággal.

Ha kérjük a Szentlélek világosságát, és van bennünk alázat, felismerjük bűneinket, mindazt a hibát, amikor eltértünk Isten akaratától. A szeretetre – amely a legfőbb parancs – gyakran nem figyelünk, és elmulasztjuk szeretni közvetlen hozzátartozóinkat és barátainkat.

2.

Való igaz, hogy ha jobban megismerjük Jézust és a Mennyei Atyát, annál jobban rádöbbenünk, mi a bűn:

– nemcsak helytelen viselkedésünk (amelyet esetleg más is észrevett);

– nemcsak amivel érzékeny lelkiismeretünk vádol minket,

– nemcsak egyik-másik magánügyünk;

– hanem az, hogy semmibe vettük Isten szeretetét, melyet Jézus keresztje által nyilvánított ki a legjobban. Ez mutatja, hogy bűnössé lettünk megtérésünk óta, jófeltételünk ellenére is.

3.

Dávid király, akinek lelkiismeretét Isten a próféta szavával ébresztette fel, ilyen megdöbbentő szavakkal vallotta be, hogy bűnös:

Könyörülj rajtam, Istenem,

hiszen irgalmas és jóságos vagy,

mérhetetlen irgalmadban töröld el gonoszságomat!

Mosd le bűnömet teljesen,

tisztíts meg vétkemtől!

Gonoszságomat beismerem,

bűnöm előttem lebeg szüntelen.

Egyedül teellened vétettem,

ami színed előtt gonosz, azt tettem. (Zsolt 51,3–6)

4.

Ez az ember Dávid király volt, aki súlyos, nagy bűnt követett el. Házasságtöréssel családi életet tett tönkre, s álnokul megölette az ártatlan férjet, egykori barátját. Az ügy kitudódott, és mint országra szóló botrány sok alattvalónak adott rossz példát.

A jó lelkiismeret többnyire magától jelzi a bűnt. Például ha elmulasztjuk életünkben a köteles szeretetet, s vele az imát és a szentmisét is. Ha nem nyújtunk másoknak segítséget, sőt kárt okozunk nekik, bűnbe visszük őket. A lelkiismeret rendszerint igazságos bíró, amikor eldönti, vajon előre tudtuk-e, hogy halálos bűn fenyeget. Ítél abban is, hogy teljesen szabad elhatározással döntöttünk-e a bűn mellett. Így bizonyosodunk meg, hogy kisebb vagy nagyobb-e a bűnünk.

5.

Emberi életünk titkai, érthetetlenségei közül az egyik legnagyobb a bűn titka. Sohasem tudjuk teljesen megérteni, hogy mi visz rá bennünket a bűnre. Pszichológiailag a jót keressük, mégis valahol a mélyből rossz tör elő belőlünk, és rosszat teszünk, amivel másoknak és magunknak is nagy kárt és fájdalmat okozunk. Alapvetően boldogok akarunk lenni, s mi mégis igazságtalanságra vetemedtünk, arra, hogy önmagunk útját járva keressük a boldogságot. Ezzel Isten szeretetét utasítjuk vissza. – Jogos emberi öntudatunk gyakran csap át a kevélységbe: Isten helyébe képzelve magunkat, mi akarjuk megszabni életünk törvényeit.

Emberi természetünk súlyos következményeit Isten azzal akarja megszüntetni, hogy állandóan hív a megtérésre: szüntelenül hirdeti nekünk a megbocsátás örömhírét.

Az ószövetségi választott nép számára az évenkénti bűnbánati „hosszúnap” szertartásai, a bűnökért bemutatott áldozatok, a bűnbánati zsoltárok elimádkozása, a próféták megtérést hirdető prédikációi szereztek megbékélést. Fontosnak tartották még az alamizsnát is.

Az Isten országának eljövetelét hirdető Jézus első szavai a megtérést meghirdették:

„Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében!” (Mk 1,15).

Megfontolandó kérdések:

129. Mi kísért minket a bűnre?
130. Hogyan győzhetjük le a kísértést?
131. Ki követ el bűnt?
132. Hányféleképpen követhetünk el bűnt?
133. Ki követ el halálos bűnt?
134. Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel?
135. Ki követ el bocsánatos bűnt?
136. Mit kell tennie annak, aki kifelejtett halálos bűnt a gyónásból?
137. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt?

Rövid liturgika

A bűnbánati liturgia az ige-istentisztelet egyik fontos része. Azért végezzük, hogy Istentől és egymástól bocsánatot kérjünk, kisebb bűneinkre pedig bocsánatot nyerjünk.

 Kislexikon

Íme, az Isten báránya… (Jn 1,29). Ezekkel a szavakkal mutatott Keresztelő János Jézusra. Bizonyára a zsidók életét megmentő húsvéti bárányra és kiömlő vérére gondolt (Kiv 2,15). Szent Pál nyomán mi, keresztények Jézust tartjuk az igazi húsvéti báránynak.

A böjtölés, vezeklő ruha viselése, hamuval való meghintés régi bűnbánati szokás. A böjtölés és a szegények támogatása ma is a bűnbocsánat kegyelmének megnyerése.

Beszéljük meg!

Van-e olyan bűn, amelyre ne lenne bocsánat?

Nincsen. Kivéve azt az egyet, hogy ha nem hisszük, és megátalkodottságunkban nem is kívánjuk a bocsánatot. „Minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek a szájukon, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot, bűne örökre megmarad” Mk 3,28–29).

Létrehozva 2025. január 11.