Chad Ripperger atya konferencia beszéde

Egyetlen püspöknek sincs joga, hatalma -még a pápának sincs- arra, hogy azt mondja, nem kell evangelizálni. Vagy például ami megtörtént eset, hogy a püspök nem engedélyezi, hogy a kovid járvány alatt kimenjen a pap a betegekhez, haldoklókhoz, feladni az utolsó kenetet és kiszolgáltatni a szentségeket.

Mindenhol és minden esetben kerüld a rosszat és tedd a jót.

A körülményektől is függ, hogy kijavíthatsz- e, korrigálhatsz- e valakit. Ez az óvatosság erényének a tökéletessége.

Most az engedelmességet fogják kikezdeni. Normális körülmények között, nem tartozol engedelmességgel az egyházban azok felé, akik arra ösztönöznek, hogy a katolikus hittel ellentétes, erkölcsileg rosszat tegyél.

Amikor egy általánosan elterjedt törvény terjed el többségben, neked nem kell annak engedelmeskedni, ha az ellenkezik a katolikus tanítással!

Tanuld a katekizmust, mert ha nem készülsz föl, nem fogod tudni mi a helyes döntés, cselekedet rendkívüli helyzetben.

Például egy férjnek elsődlegesen a feleségét és a gyermekeit kell támogatnia rendkívüli helyzetben.

A mai ember élvezet központú.

Nem észérvek szerint étkezik például, nem azzal táplálja a testét, ami hasznos számára, hanem ami élvezetet ad. Ez egy teljesen általános, elterjedt jelenség ma. Ha nem követed az észszerűséget a napi táplálkozás során, hogyan lennél észszerű az életed más területein?

A bátorság erénye, amit tudnod kell kifejleszteni, Isten kegyelmével közreműködni olyan módon, hogy elfogadod a szenvedést, amit megenged, annyi ideig és olyan módon, ahogy azt ő rád küldi. Szokasszerűen kell elfogadd a nehézségeket, a keresztet. Ne hagyd, hogy elkeserítsen!

Ha Isten valamit el akar venni tőlünk, az azért lehet, mert szeretné, hogy lelkileg fejlődjünk. El kell fogadjuk. Ez eleinte nehéz lesz, de tudatosítanunk kell magunkban, hogy nem fogunk belehalni. A hosszantűrésben kell fejlődjünk. A megszentelődés miatt szükséges ez, általa nő a bátorság, rátermettség, mint erény.

Addig tudjuk elviselni a szenvedést, amíg Istent szeretjük.

Amikor zavar valami, el kell fogadjuk ezt a passzív szenvedést, egy idő után meglesz az erény és már nem fog zavarni ez a dolog.

Az áldozathozatal, mint rendszeres engesztelés (böjt!) nagyon fontos.

A böjtölés nem olyan rossz, mint ahogy sokan gondolják. Fokozatosan fel lehet építeni a böjtöt. A maraton is olyan, hogy edzeni kell rá.

Amikor jön a büntetés Istentől, arra is fel kell készülni. Ha begyakoroljuk, szokás lesz a böjtből, így nem fog megterhelni, ha a büntetés során nehézségekbe ütközik majd az élelemhez jutás. Minden nap szükséges, hogy legyenek önfeláldozó tetteink.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2025. március 28.