„Az utánzás a legőszintébb dicséret… Nagyobb hatalma van a példának, mint az előírásnak…” (Charles H. Spurgeon)

A gender-ideológia célkitűzései ellentmondanak az agykutatás felismeréseinek. Ezt a véleményt képviseli az erlangeni fizika- és biokibernetikai professzor, Manfred Spreng. Az angol „gender” kifejezés egy személy szociális vagy pszichológiai nemét jelöli megkülönböztetve azt a biológiától. A gender szempont figyelembevétele (gender mainstreaming) kötelező irányelv az Európai Unió valamennyi tagállama számára, és az evangélikus egyházon belül is érvényes.

Spreng szerint azonban lényegi különbségek vannak a nők és a férfiak adottságai között. Ezek hormonális és immunológiai berendezettségük, továbbá agyszerkezetük eltérő voltában nyilvánulnak meg. A meghatározó különbségek még az anyaölben kialakulnak. Így pl. a nők fokozottabban használják az ún. procedurális (ismétlődő cselekvési folyamatokat tároló – a magyar kiadó megj.) emlékezetüket, és így inkább képesek egyidejűleg végezni több feladatot (multitasking), mint a férfiak. A férfiak agya ellenben funkcionális, kézi műveleteket igénylő feladatok ellátásában jelent előnyt.

Ez a kutató véleménye szerint a munka világában is visszatükröződik: Így az eladók többségében nők, a gépkocsiszerelők 98 %-a viszont férfi. Annak ellenére, hogy Norvégiában már több mint 30 éve genderelvű nevelés zajlik, alig növekedett pl. a mérnöknők mintegy 10 %-os aránya. Ugyanígy az ápolónők aránya is közel változatlan, 90 %. Hasonló folyamat figyelhető meg az izraeli kibuc-mozgalomnál. Itt a munkát illetően eleinte nem tettek különbséget férfi és nő között. Ez később lényegi módon átalakult: a nők kérésére ismét a férfiak végzik a testileg nehezebb munkákat, míg a nők a hagyományosan női munkákat vették át.

A „nemek összezavarásának” bírálata

Spreng ezért nem számít rá, hogy Németország azon politikai törekvése, hogy nők számára is lehetővé tegyék a jellegzetesen férfias szakmákba való bejutást, túl nagy siker koronázná majd. Bírálattal illette a gender-ideológia szószólóinak törekvéseit, amelyekkel az „egyértelműtlenítéshez” és a „nemek összezavarásához” járulnak hozzá. Szerinte veszélyes dolog, ha számos (nemi) önazonosság közül választhatnak az emberek, mint pl.: androgün, genderqueer, transgender, pangender, vagy crossgender. A nemek lebontása nem járul hozzá egy jobb társadalom kialakulásához.

A kisgyermeknek szoros kapcsolatra van szüksége az édesanyával

Spreng óv az anya szerepének alábecsülésétől. Ha túl korán elválasztják egymástól a gyermeket és az édesanyát, gondot okozhat az anyanyelv megtanulása. Az ember már az anyaméhben is észleli az édesanya beszédét. A csecsemő születés után is az anya hangjára figyel. A kötődéskutatás azt mutatja, hogy az első két-három életévben az anyához való szoros kötődés a legjobb előfeltétele a gyermek szellemi fejlődésének, valamint érzelmi biztonságának. Az olvasási-helyesírási nehézségek, a beszéd- és magatartászavarok fokozott megjelenése a kutató szerint a teljes idejű anyaság államilag támogatott eltörlésére, ezzel összefüggésben pedig a kisgyermekek idegenek által történő gondozásának előtérbe kerülésére vezethető vissza. Több tanulmány is kimutatta, hogy a bölcsődés gyermekek szervezetében egyértelműen nagyobb mennyiségben kerül kiválasztásra a kortizol nevű stresszhormon. A tartósan magas kortizolszint viszont fékezi az agyi érést, és megváltoztatja a hippokampusz, az agy központi kapcsolóállomásának a szerkezetét. Ennek következménye pedig lehet hiperaktivitás és teljesítménycsökkenés.

(forrás: ethos 2014/2.)

Létrehozva 2019. december 2.