A szexuális állam: Hogyan rombolják az elit ideológiák az életeket, és miért volt mindig igaza az egyháznak, Roback Morse, Jennifer (szerző)

Mit hozott a szexuális forradalom? Sok mindent, és a legtöbbje nagyon rossz hír. Jennifer Roback Morse-nak ezt jól kell tudnia, hiszen már több évtizede ír erről a témáról. Valójában egy időben ő maga is elkötelezett libertáriánus és szexuális forradalmár volt, akinek hátterében egy sikertelen házasság és abortusz állt.

De végül meglátta a fényt – ahogy én és mások is –, és most a korábbi életmódja és ideológiai preferenciái ellen ír. Számos kiváló könyve jelent meg erről a témáról. Négyet közülük megvettem. A másik három a következő:

Love and Economics (Spence Publishing, 2001)

Smart Sex (Spence Publishing, 2005)

The Sexual Revolution (The Ruth Institute, 2015)

Az első könyvről írt recenzióm itt található.

Tucatnyi cikkemben is szerepel, úgyhogy azt hiszem, elmondhatom, hogy nagyra értékelem a munkáját. Éles szemű kommentátor ezekben a kérdésekben, és közgazdasági doktorátusa is van. Emellett mélyen hívő katolikus, így minden, amit mond, ebből a perspektívából fakad.

Legújabb könyve sem okoz csalódást, tele van tanulságokkal és bölcsességekkel arról, hogyan szállt ágyba az állam a szexuális forradalmárokkal, és okozott ezzel mérhetetlen zűrzavart és pusztítást. Számos szomorú, de igaz történettel kezdi, majd ezt írja:

Mi a közös ezekben az emberekben? A szex. Ők vagy a hozzájuk közel álló emberek elfogadtak bizonyos elképzeléseket a szexről. Úgy vélik, hogy a szex a szabadságról és az élvezetről szól, nem pedig a babákról és a kötődésről. Az eredmény: sok sérült és magányos ember. A szex és a szaporodás radikális elválasztása, amely korunkra jellemző, végre teljes kört tett meg. Azzal kezdődött, hogy szexeltünk anélkül, hogy legyen gyerekünk. Most már lehet gyerekünk is szex nélkül.

De mindez nem véletlenül történt. Radikális ideológiák vezettek mindehhez, melyeket végül az állam is magáévá tett. És mindez viszonylag rövid idő alatt történt. Morse szerint „a gender ideológia valóban forradalmi. Egy racionális elképzelés mögé bújik, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő méltósággal kell kezelni, de messze túllép ezen. A fogamzásgátló ideológia megpróbálja elválasztani a szexet a babáktól. A válási ideológia elválasztja a gyerekeket a szülőktől. A gender ideológia elválasztja az egyéneket a saját testüktől.”

Ez a három terület alkotja a könyv nagy részét, mindegyikről részletes elemzés és értékelés található. Vegyük például a válási forradalmat, melynek számos tartalmas fejezetet szentel. Ez a forradalom pusztítást hagyott maga után. Számos társadalomtudományi kutatásból ma már egyértelműen tudjuk, hogy a szülők válása különösen a gyermekeket sújtja – még évtizedekkel később is.

Természetesen egy másik nagy vesztes a házasság felbontását nem kívánó házastárs: „A felek hibája nélküli válási rendszerben [no-fault divorce] a kormány annak az oldalára áll, aki a legkevésbé akarja a házasságot. A kormány, a szexuális állam, beavatkozik egy férfi, egy nő és házassági esküje közé.”

Az állam és a családjogi bíróságok igazi rombolócsapatként működtek ebben az egészben. Valójában az állam egyszerűen csak növelte hatalmát azáltal, hogy erőteljesen támogatja a  felek hibája nélküli válást: ez „a kormány hatalmának példátlan növekedéséhez vezetett az egyének magánéletében. A családjogi bíróságok megmondják az apáknak, hogy mennyi pénzt kell költeniük gyermekeikre, és mennyi időt tölthetnek velük.”

Morse folytatja: „A családbíróság bevonása a családi élet apró részleteibe aligha a libertáriánusok és sok konzervatív által annyira kedvelt minimális kormányzás viselkedése. Amerika nem engedi, hogy más kormányzati szervek ilyen szorosan, ilyen gyakran és ilyen rutinszerűen beavatkozzanak az emberek magánügyeibe. A családbíróságok fennhatósága alá tartozó emberek magánéletének gyakorlatilag minden részlete a bíróságok ellenőrzése alá kerülhet.”

A homoszexuálisok támadása a házasság és a család ellen természetesen tovább rontotta a helyzetet. A házasság lényegét rombolják. Ezért emlékeznünk kell arra, hogy mi is a házasság lényege: „A házasság az anyákat és különösen az apákat köti gyermekeikhez, az anyákat és az apákat pedig egymáshoz. Ez a lényegi cél mélyen társadalmi jellegű. A házasság egy kis társadalmat hoz létre az anya, az apa és a gyermekek által. Ez a kis társadalmi egység hozzájárul a nagyobb társadalomhoz azzal, hogy működőképes jövőt, egy következő generációt teremt.”

Bár sokan önként és önző módon rohantak bele a szexuális forradalomba, ez nem valami, ami csak úgy magától keletkezett. Mindig vannak érdekek, melyek itt működnek. Bizonyos csoportok mindig profitálnak a terjeszkedő államból és az egyéni szabadságok korlátozásából. Morse szerint:

A szexuális forradalom soha nem volt egy alulról induló mozgalom. Mindig is az elit mozgalma volt, amely igazolta preferált életmódjukat, új erkölcsi normákat kényszerített rájuk, és ezzel példátlan hatalmat szerzett mások felett. A szexuális forradalom azért jött létre, mert az elit megszerezte az állam kényszerítő erejét és azt személyes és ideológiai érdekei szolgálatába állította. Az állam a társadalom elit intézményeivel együtt folyamatos propagandával támogatja a szexuális forradalmat.

Vegyünk csak egy példát arra, hogy az állam és a különböző „szolgáltató iparágak” hogyan virágoznak a szexuális forradalom nyomására, amely a nőket ki akarja szorítani az otthonból és benyomni a fizetett munkahelyekre, a harmadik fél általi reprodukcióra. Az állam és a vállalati világ egyaránt erősen függ ettől:

„A szakmai és műszaki munkaerőpiac gazdasági szerkezete a későbbi gyermekvállalástól függ. Így ez az egész társadalmi réteg függővé válik a harmadik fél általi reprodukciós technológiától és az azt támogató jogi struktúráktól.”

Gondoljunk csak egy ilyen „előnyre”: a Szilícium-völgyi munkaadók a női alkalmazottaiknak petesejt-lefagyasztást kínálnak, amit boldogan fizet a vállalat. Morse szerint: „Ez az „előny” a munkaadók számára egy módja annak, hogy a nők legtermékenyebb éveiben munkaerők legyenek. Amikor a testük a legalkalmasabb a gyermekvállalásra, amikor a gyermekvállalás a legkönnyebb és a legtermészetesebb a nők számára, éppen akkor van a gazdasági termelékenységük és a munkaadójuk számára való értékük csúcspontján.”

Morse azonban nem csak rossz híreket közöl, hanem néhány lehetséges megoldást is felvázol, köztük 15 kemény ajánlást, például:

• A szexuális oktatás (CSE, átfogó szexuális oktatás, a szerk.) megszüntetése az állami iskolákban
• Töröljék el az adófizetők által finanszírozott nőjogi és gender tanulmányokat a főiskolákon és egyetemeken
• Reformálják a válási törvényeket
• Töröljék el a „házassági adót” minden szociális programból
• Töröljék el az abortuszt
• Szüntessék meg az összes kormányzati támogatást a más országokban történő népességszabályozáshoz
• Töröljék el a harmadik fél által végzett reprodukciós ipart
• Adóztassák meg a pornográfiát

A legtöbb kormány természetesen megdöbbenne az ilyen javaslatokon, de ha vissza akarják állítani a társadalmakat, akkor először a házasságot és a családot kell helyreállítaniuk. Az ilyen kemény intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a dolgok jobbra forduljanak.

Gratulálunk Jennifer Roback Morse-nak a családok, a hit és a szabadság érdekében végzett munkájához. Szükségünk van több ilyen bajnokra, mint ő. És szükségünk van több ilyen kiváló könyvre is.

TAN Books, 2018

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2025. augusztus 3.