Kategória: NOHA (nézni-olvasni-hallgatni ajánljuk)
Athanasius Schneider püspök: Állj készen a vértanúságra Krisztusért
A zsidó megtérésről, muzulmán fenyegetésről, a fogamzásgátlásról és még sok mindenről
Daniel Blackman interjúja
A jól ismert és nagy tiszteletnek örvendő asztanai (Kazahsztán) segédpüspök, Athanasius Schneider sok mindenre kiterjedő, ütős interjút adott egyhetes angliai tartózkodása alatt február végén.
Orbán Viktor és az Eucharisztia
„Élem és megértem az Eucharisztia szépségét, mert egy katolikus nő a feleségem” – Orbán Viktor, magyar miniszterelnök
Miért utálnak a férfiak gyülekezetbe járni?
David Murrow ezzel a provokatív kérdéssel lépett ki a keresztyén közélet elé. Egy pécsi baptista közösség közösség vállalkozott a magyar kiadás megjelentetésére.
Murrow nem lelkész, nem teológus, de olyan keresztyén férfi, akire felfigyeltek teológusok és lelkészek egyaránt. Murrow szakmai pályafutása miatt (TV producer, író, politikai szóvivő) hozzászokott, hogy szembenézzen és felvessen olyan kérdéseket, amik meghívnak minket arra, hogy kegyes közhelyeket hátrahagyva nézzünk szembe a valósággal.
A kameruni érsekség elindítja az örökimádást minden plébánián
Etim Lambert atya, a Ngomgham-i Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa elmondta, hogy az eucharisztikus kongresszuson elhangzott keresztény tanúságtételek önmagukért beszéltek.
A kameruni érsekség minden plébániája örökimádás kápolnát épít, hogy megünnepelje az Eucharisztia helyi évét – jelentette be ebben a hónapban az érsekség prelátusa.
Hármas ítélet – Galgóczí Erzsébet misztikus álma
Megemlékezünk még Galgóczy Erzsébetnek kézírásában ránk-hagyott álmairól, amit egyesek látomásnak vélnek misztikus tartalmuk miatt, ő álomnak mondja, s a „látomás” azzal ér véget, hogy fölébred. Tehát álom.
Veszteséggel élünk, de a remény fényében járunk
Mindenszentek és halottak napja közeleg. Tegzes Katalin segítő nővérrel beszélgettünk, aki személyesen kísér veszteséggel élő embereket, rendszeresen vezet csoportokat és tart lelkinapokat gyászolók számára.
– Évekig dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben, folyamatosan a halál közelségében. Az ott szerzett élmények mennyire játszottak szerepet abban, hogy több mint tíz éve rendszeresen vezet csoportokat gyásszal élők számára?
– Eredetileg orvos szerettem volna lenni, de ez a tervem akadályokba ütközött. Tíz évig dolgoztam azonban az onkológiai intézetben aneszteziológus asszisztensként. Tudatosan választottam ezt a foglalkozást, tisztában voltam azzal, hogy az ott ápolt betegek életük sajátos időszakát élik, szembe kell nézniük a halállal is. Természetesen mindnyájunkban az életösztön dolgozik, így a súlyosan, nem egyszer halálosan beteg emberekben is.