Négy szokás, hogy szíved ép maradjon

„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” Péld 4,23

Kijöttünk a kórház kapuján első gyermekünkkel. A babán kívül volt nálunk egy teli pelenkás zacskó, újszülöttnek való kocsiülés, új szülőknek való iránymutató könyvecske, a: What to Expect When You’re Expecting (Mit várj várandósan). De örömömet beárnyékolta a rettegés: Ezek tényleg hagyják, hogy elvigyük magunkkal? Hisz fogalmunk sincs, hogy kell gyermeket nevelni!

Szól-e Isten ma is az emberekhez?

Egyszer egy fiatalember, aki komoly lelki életet élt, elment egy bibliaórára egy baráti családhoz. Csütörtök este volt. A találkozót vezető házaspár az imaórát két részre osztotta: hallgassuk Istent, és engedelmesen kövessük azt, amit kér tőlünk. A fiúnak szünet nélkül az járt az eszében, vajon Isten ma is beszél még az emberekkel?
A bibliaóra után barátaival még betértek egy kávézóba. A találkozón elhangzottakról beszélgettek. Mindannyian elmesélték, hogyan vezette őket Isten, különböző utakon.

Szeretet és a félelem

Két dologért kell könyörögnünk állandóan édes Urunkhoz: növelje bennünk a szeretetet és a félelmet. A szeretet az Úr útjain röpít

Egészen boldog

Mi hát a boldogság, ha nem mindenféle jónak a birtoklása, amely az embert teljesen elégedetté teszi? De van-e valaki ezen a földön, aki egészen boldognak mondhatja magát? Biztosan nincs.

Ha valami el akar téríteni tervezett tennivalóidtól

 „Jézus így válaszolt: ’Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára.’” (Lk 9,62)

Dolgom van, semmi nem állíthat meg. Legalábbis így gondoltam. Telve energiával, eltökélten nekilendültem, hogy elvégezzem tervezett tennivalóimat. Mivel sok dolgom volt, az időm meg kevés, gyorsan beálltam egy parkolóba, és kiszállva a kocsiból nagy iramban elindultam a helyi kisbolt bejárata felé.

Keserű kenyér

Az Úr sok kegyelemben részesít, hogy magához hívjon, és már azt hisszük, hogy ujjunkkal érintjük az eget. Nem tudjuk viszont,

Mikor az utunk tele van kátyúval

„Egyenes az igazak útja, az igaz ember ösvényét te egyengeted.” (Iz 26,7)

Az első tanítási nap előtti este legkisebb gyermekem, Joshua, közölte, hogy inkább megy börtönbe, mint óvodába. Bátyja szarkasztikusan motyogott valamit az igazgatói iroda ablakain lévő börtönrácsokról, nővére meg az óvodai élet gyönyörűségeit ecsetelve próbálta enyhíteni Joshua rettegését.

Tökéletes döntés nem létezik

„Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (Péld 3,6)

Nemrég körbe kérdeztem az embereket Facebook-on és Twitteren: Szerintetek mi az elsődleges oka, hogy az emberek olyan nehezen tudnak döntést hozni? A válaszok túlnyomó többsége valamilyen félelemre utalt:

Valódi értéked… Imre atya írása