„Megtérésből nem lehet egyszer és mindenkorra levizsgázni, az egy állandó folyamat. Minden nap elölről kezdődik, hullámzik, hol közelebb vagyunk hozzá, hol távolabb” – mondta a Vasárnapnak adott interjújában Kovács Ákos énekes-előadóművész. A népszerű zenésszel a hazai könnyűzene keresztény tartalmairól beszélgettünk.
Egy olvasónk levele. A szerk.
Előre bocsátom, hogy nem vagyok teológus. Nem vagyok pap sem. Egy egyszerű katolikus hívő vagyok, aki gyerekként kapta a katolikus hitet és felnőttként igyekszem azt tudatosan elmélyíteni magamban. 42 éves vagyok, szerető feleséggel és négy gyermekkel, a zsinat utáni kor gyermeke. Annak idején, még gimnazistaként, későbbi feleségem vitt el Nagymarosra az ifjúsági találkozóra. Megragadott a fiatalos lendület és az emberközeli varázslat. Később karizmatikus lelkigyakorlatokon vettem részt, majd egy lelkigyakorlatos mozgalomban sok éven át szervezőként, házigazdaként is tevékeny részt vállaltam a hit örömének felmutatásában másoknak.
A Pünkösd nem egyszeri esemény, hanem folyamatos történés, éledés, születés. Valóra válása az Úr ígéretének, hogy a ’másik Vigasztaló’ megtanít mindenre, s velünk marad térben és időben, a történelem viharaiban.
Istennek ezt a sajátos Emmánuel – voltát, Velünk létét ünnepli most a Szociális Testvérek Társasága, nem pusztán egy évfordulót. Nem pusztán a tényt, hogy 90 évvel ezelőtt, világháború, Trianon és Tanácsköztársaság után az Úristen létre hívta ezt az ősi szerzetesi hivatást modern formában, itt, Magyarországon. Nem pusztán emlékezünk, hanem hálát adunk, hogy 1923-tól kezdve a Slachta Margit köré szerveződő közösségben a testvérek a Szentlélek vezetésével találékonyan válaszoltak a történelmi idők igencsak ellentmondásos eseményeire.
Pio atya és Karol Wojtyla
Mi történik, amikor két szent életútja találkozik egymással? Milyen hatással vannak egymásra, és az emberiség egészére? Ahhoz, hogy a 20. század e két kiemelkedő jelentőségű egyéniségének, e két nagy misztikusnak életébe bepillanthassunk és megtalálhassuk a kettejük apostoli működésében fellelhető érintkezési pontokat, ugorjunk vissza közvetlenül a második világháború utáni időkbe.
Kedves Testvérek az Úrban, az Első Szeretetben!
Sajnos nem ért véget a koronavírus miatti bezártságunk, de fontos, hogy az utolsó időkben is tartsunk ki! Ezért elküldöm Nektek az áldott Keczely Károly atya által megalkotott Sacra Gymnastikát, azaz „Áldott tornát”, melyet ő maga talált ki, rajzolt le, szövegezett meg, áldását adta minden tornázóra és bocsátott a rendelkezésünkre kb. 15 évvel ezelőtt, azon indokkal, hogy állunk, térdelünk, sokat imádkozunk, de keveset mozgunk, s, hogy az imákat ne kelljen abbahagyni, az egyszerű és mindenki által elvégezhető tornagyakorlatok közben egy Miatyánkot és tíz Üdvözlégy Máriát mondunk el. A rajzok és a szentírási helyek önmagukért beszélnek! Áldott legyen ezért is Karcsi atyánk mindörökké!
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2019. november 13-án körlevelet bocsátott ki Megújulás a szeretetben címmel korunk négy kiemelt társadalmi problémájáról. Ennek kapcsán kérdeztük Székely János szombathelyi megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottsága elnökét.
– A Megújulás a szeretetben címmel közreadott körlevélben négy kiemelt társadalmi problémát érintenek. Társadalmi kérdésekben korábban is megszólalt a püspöki konferencia. Miért tartották aktuálisnak a társadalmi iránymutatás közreadását?
A Eucharisztika ünnepléséről, a járványhelyzetben igen fontos reményteli üzenetről és arról, hogy mire érdemes most leginkább figyelnünk Prof. Dr. Molnár F. Tamás adott interjút.
Prof. Dr. Molnár F. Tamás mellkassebész, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozója, egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, okleveles történész, A Petz A Egyetemi Oktató Kórház sebésze, a Járványügyi Operatív Törzsének tagja.
Az utóbbi években havi rendszerességgel szerveztünk 777 OFFLINE eseményeket, ahol ismert vendégeket szólaltattunk meg különböző témákban, a járvány azonban egy új műfajra “kényszerített” bennünket, így született meg a 777 ONLINE. Az első beszélgetésünk vendégei Eperjes Károly színművész és Bese Gergő atya voltak.
A Kossuth-díjas színművész elárulta, hogy a mostani helyzetben a legnagyobb problémát nem a színházi munka hiány okozza számára:
Részletek Louis Veuillot-nak a katolikus feleség és anya, Taigi Boldog Anna-Mária különleges adottságairól szóló, Róma illata c. könyvéből.
“Intellektuális adottságait teljesen elhomályosította egy egyedülálló csodálatos képessége. Röviddel azután, hogy a tökéletesedés útjára lépett, egy arany glóbusz jelent meg neki, amely páratlan fényű nappá változott; minden feltárult benne előtte. A múlt és a jövő* egyaránt nyitott könyv volt a számára.”
„Gyűlölöm magam érte…”
Az abortusz utáni szenvedésről: tények, lépések a gyógyuláshoz vezető úton és felhívás az igazságra
Érintett nők számtalan beszámolója igazolja: az abortusz – főként lelki-szellemi, de testi téren is – súlyos következményekkel járhat. Ezeket a tüneteket abortusz utáni tünetegyüttes (Post Abortion Syndrom, PAS) néven fogják össze. A PAS létét az abortusz szószólói makacsul tagadják. Gyakorlatilag azonban nem hagyható figyelmen kívül – és a dolog gyógyulásra várva kiált segítségért.
Levelezőlistán érkezett ez az írás, mely a Lorettói litániához kapcsolódik. A litánia önmagában is gyönyörű, az elmélkedés pedig segít értelmezni az egyes sorokat. A szerk.
Nagy a baj, ezért rengeteg munkát adunk a Szűzanyának, az angyaloknak és a szenteknek. Védelemért, a járvány megszűnéséért és gyógyulásokért könyörgünk, odatesszük magunkat ezerrel. Végre!
A Szentlélek is, az angyalok is csendben, a szív csendjében beszélnek hozzánk. Sokkal fontosabb az, amit ők mondanak nekünk, mint amit mi mondunk nekik. Nem süketek, elsőre megértik és teszik, amit értünk tehetnek. A kérdés az, mi hajlandók vagyunk-e meghallani mindazt, amit segítő szolgálatuk közben ők mondanak nekünk? Nem vagyok egyedül, aki Szent Rafael arkangyalhoz fordultam imában.
Lackfi János a karantén-életről a Mandinernek
“Az ember a karanténban is ki tudja tömködni az idejét lázongással, gyűlölködéssel, háborgással, a legfrissebb járványügyi adatok után kereséssel, a többi hülye felvilágosításával fröcsögő kommentekben. Tudunk mi elég zajt csapni, hogy ne halljuk a saját belső csöndünket. Most viszont eljött az ideje az elengedésnek.” Lackfi Jánossal beszélgettünk életről, hitről, kétségekről és reményekről karantén idején. Vallja: most, hogy a nagyobb bajt elkerülhessük, el kell engednünk egy csomó, fogunk közé szorított dolgot, és zuhanyoznunk kell a kegyelemesőben. Interjúnk!
Van egy társadalmi-kulturális és szellemi „összkép”, melyet szem előtt kell tartani mindazoknak, akik harcolnának olyan különleges problémák ellen, mint az abortusz, a transzgenderizmus és a harcos tudományoskodás.
A nemzetiség, a szuverenitás és a belegyökerezés miatt aggódók szemszögéből logikus az a megállapítás, hogy a katolikus tradíció legmeghatározóbb fenntartóinak a globalizáció legszembetűnőbb ellenzői között kell lenniük. Mert a maga módján a patriotizmus, ami ellentétben áll a globalizmussal, kritikus része a katolikus hagyománynak, ahogy azt Boldog Stefan Wyszynski teljesen jól felismerte. „Szeretnénk segíteni testvéreinknek – mondta egyszer a bíboros honfitársainak -, hogy etessék a lengyel gyermekeket, hogy itt szolgálják őket és tegyük kötelességünket, mintsem átadjuk magunkat a kísértésnek, hogy ’mentsük meg a világot’ a saját hazánk árán.”