Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Krisztus kegyelmezz! Krisztus kegyelmezz!
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!
Mennyei Atyaisten! Irgalmazz nekünk!
Ha van manapság átfogó, nagy, közös feladat, téma a közbenjárásra, engesztelésre, az mindenki szerint az ukrajnai helyzet. Ezen belül viszont nagyon elhagyottnak és mellőzöttnek látom a kárpátaljai magyar testvéreket; a hivatalos média csak most kezdett halványan szólni valamit az elképesztően fenyegetett helyzetről, amelybe került ott a magyar és a ruszin lakosság. Ha jobban utánanézünk, borzalmakat tudhatunk meg.
,… hogy mindnyájаn egyek legyenek…” (Jn 17,21)
Urunk Jézus Krisztus,
Te vagy a Gyülekezet Feje.
Könyörgünk megosztott testedért:
egyesíts minket szeretetben
sebeidből kiomló véred által.
Segíts, hogy komolyan vegyük
utolsó kérésedet,
hogy mindnyájan egyek legyünk
a Te szenvedésed érdeméért.
Ó, Szent József,
légy házunk ura,
kis családunk patrónusa!
Egyetértés, hű szeretet
egyesítse szíveinket!
Az ég felé mutass utat,
bátorítsd az ellankadtat!
Küzdelmünkben légy vezérünk,
erényekben példaképünk!
Mikor kell sokáig imádkozni?
Felismertem, hogy a gyógyító szolgálaton nem imádkozunk elég kitartóan krónikus betegségekben szenvedő betegekért. Ha valóban van egyfajta életadó erőközlés, Isten életének kisugárzása, időre van szüksége, hogy behatoljon és legyőzze a betegséget és pusztulást, mely máris folyamatban van, hogy megölje a test egészséges szöveteit.
Ha sokáig imádkozunk, hamar kifogyunk a szavakból. Ilyenkor puszta jelenlétünk az illető személy érintésével – talán nyelveken imádkozva – nagyobb segítségnek tűnik: önmagában hathatós ima.
Máriagyűdi Szép Szűz Mária!
Vígasztald meg szenvedő népedet!
A megértett fájdalom, az elfogadott szenvedés az, ami leginkább összeköti a lelkeket. Máriához, a hét tőrtől átjárt szívű szenvedő Anyához is az juthat egészen közel, aki megérti, átérzi az ő mérhetetlen szenvedéseit, és azokhoz hozzácsatolja saját élete minden gyötrelmét, hozzátartozóinak minden nyomorúságát.
FRISSÍTVE (2023): Az alábbi írást kizárólag tájékoztatás céljából marad fent a honlapon. A Hittani Kongregáció 1954-ben adott ki figyelmeztetést, hogy az “ígéretek természetfeletti eredete bizonytalan”. Nem ajánljuk a továbbiakban ezek olvasását. A szerk.
A boldogság titka
Tizenöt ima, melyet a mi Urunk, Jézus Krisztus Szent Brigittának mondott Rómában, a Szent Pál templomban.
Szent Brigitta, észak nagy misztikusa a XIV. századi Svédországban született előkelő családból. Tizennégy éves korában férjhez adták. A boldog keresztény házasságból nyolc gyermek született. Olyan szellemben nevelte őket, amint azt egy látomásában a Szent Szűz meghagyta neki:”Úgy igyekezz, hogy gyermekeid az én gyermekeim is legyenek!”
A Szűzanya fatimai jelenéseinek sorába tartoznak azok a jelenések is, melyek 1925-ben Spanyolországban, Pontevedrában történtek Lúcia nővérnek. Itt kérte a Szűzanya és a Gyermek Jézus az öt elsőszombati engesztelést Mária ellen elkövetett vétkekért.
A Szűzanya Lúcia vállára tette a kezét, és egy tövisekkel körülvett szívet mutatott neki, amelyet a másik kezében tartott. A Gyermek azt mondta: „Szánd meg Szűzanyád tövisekkel körülvett Szívét. A hálátlen emberek állandóan megsebzik, és senki sincs, aki engesztelné és a töviseket kihúzná.”
A Bibliában Tóbiás könyvében olvashatunk Szent Rafael főangyalról, aki meggyógyította Tóbiás apját, a vak Tóbitot.
Nagy Szent Gergely egyháztanító, Rafael arkangyalt Isten gyógyszerének nevezte. Mennyei orvos, angyali gyógyító, Isten gyógyszere nem emberi elnevezések; ezek csak hasonlók ahhoz a névhez, amit Isten maga használt – Rafael, az emberek testi, szellemi és lelki szenvedéseink gyógyításával megbízott arkangyal.
Kis Szent Teréz a legutolsó, a végső vágya az volt, hogy halála után jót tehessen a földön. Utolsó színdarabjában, melyet lengyel származású nővére, a betegápoló nővér aranyfogadalmára írt, 1897. február 8-ra Kosztka Szent Szaniszló címmel, Teréz sok kedves témája mellett kifejezetten beszélt erről a vágyáról is. Erre a szándékre 1897 március 4. és 12. között elvégezte Xavéri Szent Ferenchez ezt a kilencedet, amelyet a kegyelem kilencedének neveznek, és az a hit kötődik hozzá, hogy ez mindig meghallgatásra talál. Teréz ezt az imát még Szent Józsefhez intézett imával is kiegészítette erre a szándékra.
Kezdő imádság
Ezt a rózsafüzért a rendes rózsafüzéren mondjuk. A csoportot kétfelé lehet osztani, az előimádkozókra (E) és a válaszadókra (V). Ha egyedül vagyunk, mindkét részt magunk mondjuk el. Mind az öt tized elõtt mondjuk el a nagy szemekre:
Szabadító imakérés
Istenem, az Igaz Vér legyen oltalmunk, a szeplőtlen és érintetlen Bárány Vére, Egyszülöttednek, Jézus Krisztusnak drága Vére.
Ó, Uram, nem merem már ígérni, hogy megjobbítom életemet!
Ha te nem segítesz, csak rosszat tudok tenni. Ha nem segítesz, még szeretni sem tudlak. Magamban semmit sem bízom, Jézusom. Bizalmatlan vagyok önmagam iránt, benned azonban bízom!