Szent V. Piusz „Horrendum illud scelus” kezdetű pápai konstitúciója
Egy épp ma 450 éves pápai „zéró tolerancia”.
Ama szörnyű bűntett, aminek következtében romlott és obszcén városokat pusztított el tűz által az isteni ítélet, keserű bánatot okoz nekünk és megbotránkoztatja elménket, arra ösztönözve minket, hogy egy ilyen bűnt a lehető legnagyobb buzgalommal fojtsunk el. Meglehetősen időszerű, hogy az V. Lateráni Zsinat [1512-1517] ezt a határozatot kiadta:
A keresztény elmélkedés néhány szempontja
Levél a Katolikus Egyház püspökeihez (1989)
BEVEZETÉS
1. Korunk számos keresztény emberében él a hiteles és elmélyült imádkozás megtanulásának a vágya, a sok nehézség ellenére is, melyeket a modern kultúra állít a csend, az elmélyedés és az elmélkedés felismert szükségletének útjába. Az érdeklődés, amely az elmúlt években az egyes keleti vallások és azok sajátos imádkozási formáihoz kapcsolódó elmélkedési módok iránt a keresztények között is felébredt, nem csekély jele a lelki elmélyedés és az isteni misztériummal való mély kapcsolat igényének.
HUMANUM GENUS
Őszentsége
XIII. Leó pápa
Isten szolgáinak szolgája
„HUMANUM GENUS”
kezdetű enciklikája
a szabadkőművességről
1884. április 20.
Az Egyház tanítóhivatalának megnyilatkozásai a halálbüntetésről
Az alábbiakban három olyan idézetet közlünk, amelyek a katolikusok számára a halálbüntetés kérdésében tanítóhivatali tekintéllyel adnak eligazítást.
Motu Proprio – az egyházi zene és ének ügyében (1903)
Ez a motu proprio teljes egészében a régi liturgiáról szól. Egyes megállapításai máig is érvényesek, míg más rendelkezései már nem értelmezhetők, mert a későbbi rendelkezések megváltoztatták. Ilyen például a zongora és a dobok kitiltása a templomból, hogy nők nem lehetnek kántorok vagy kórustagok; az énekeseknek karinget kell viselniük, és egy ráccsal el kell takarni a kórust, hogy a hívek ne láthassák őket. (A szerk.)
„Korunk több tekintetben hasonlít a XII. századhoz”
„Mivel pedig a föléledõ keresztény szellemnek eredeti hatalma minden hely és kor sebeire alkalmas gyógyír, nincs kétség benne, hogy Szent Ferenc intézményéi korunknak is nagy hasznára válnának – annál is inkább, mert korunk több tekintetben hasonlít a XII. századhoz.
Szavazni kötelesség – a Katekizmus szerint
2240 A hatóságok iránti alárendeltséggel és a közjó érdekében vállalt közös felelősséggel együttjár az adófizetésnek, a szavazati jog gyakorlásának és az ország védelmének erkölcsi kötelessége:
„Adjátok meg mindenkinek, ami jár neki: akinek adó, annak adót, akinek vám, annak vámot, akinek hódolat, annak hódolatot, akinek tisztelet, annak tiszteletet” (Róm 13,7).
A pápa tévedhetetlensége
A pápai tévedhetetlenségről szóló katolikus tanítást manapság kétszeresen is fontos megértenünk: egyrészt, hogy tudjuk mire vonatkozik a tévedhetetlenség, és mit kötelező hinnünk katolikusként, másrészt azért is, hogy tudjuk mire nem vonatkozik a tévedhetetlenség.
Az „ex cathedra [Petri]” (latin, ‘[Péter] tanító székéből’) dogmatikai szakkifejezés, az Egyház tévedhetetlenségének az az esete, amikor a pápa ünnepélyesen, Péter székéből szólva hirdet ki egy tételt.
A menekültekről – a katekizmus szerint
2241. A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi.
A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.
A marxista felszabadítási teológia összeegyeztethetetlen a keresztény hittel
A felszabadítás teológiájának veszélyeire, főleg a keresztény közösségekkel kapcsolatos súlyos következményeire hívta fel a figyelmet XVI. Benedek pápa a brazil püspökökkel történt szombati találkozóján.
A pápa emlékeztetett, hogy [2009, a szerk.] augusztusban volt a 25. évfordulója a Libertatis nuntius című dokumentum megjelentetésének, amelyben a Hittani Kongregáció állást foglalt a felszabadítás teológiájával kapcsolatban. Ebben különösen is figyelmeztettek a marxizmusból átvett állítások és módszerek veszélyeire.
XI. Pius pápa QUADRAGESIMO ANNO kezdetű enciklikája
A társadalmi rend megújltásáról és evangéliumi szellemű tökéletesítéséről
I. Bevezetés
A Rerum novarum enciklika különleges helye XIII. Leó pápa társadalmi és politikai tárgyú körlevelei között
1. Boldog emlékezetű elődünk, XIII. Leó kitűnő körlevele, a Rerum novarum kibocsátásának negyvenedik évfordulóján mélységes hála tölti el az egész katolikus világot, amely méltó megemlékezéssel készül ennek az eseménynek a megünneplésére.
Mortalium animos
XI. PIUS AZ IGAZI VALLÁSEGYSÉG ELŐSEGÍTÉSÉRŐL (A HAMIS ÖKUMENÉRŐL)
Tisztelendő Testvérek! Üdvöt és apostoli áldást!
Az emberi szíveket talán soha máskor nem szállta meg akkora vágy, mint épen napjainkban, hogy megerősödjön és az emberi társadalom közös javára váljon az a testvéri viszony, amely minket, embereket az azonos származásnál és természetnél fogva egymással egyesít és összeköt. A nemzetek még nem élvezik teljesen a béke áldásait, sőt sok helyütt a régi és újabb meghasonlások lázadásokban és polgárharcokban törnek ki.
XII. Piusz pápa LAETAMUR ADMODUM kezdetű levele
Róma, 1956. november 2.
Nagy örömünkre szolgált az a tudat, hogy nemcsak az egész katolikus világ püspökei, hanem más egyházak lelkészei és hívei is lelkesen csatlakoztak felhívásunkhoz, melyet legutolsó „LUCTUOSISSIMI EVENTUS” kezdetű körlevelünkben tettünk közzé, hogy közös imádsággal ostromoljuk az eget és így imánk hathatós legyen.
Ezért most szívből jövő hálával akarunk köszönetet mondani Istennek, mert megindult a sok könyörgésen, különösen az ártatlan gyermekek imáin és úgy látszik végre megengedi, hogy felderengjen az igazságosságra alapozott béke új korszakának hajnala Lengyelország és Magyarország népei számára.