Gyász, veszteség a családban (2)
„Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
„Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Elsősorban a Katolikus Egyház erkölcsi tanításával szemben szokták fölhozni azt az ellenvetést, hogy itt nem dogmákról van szó, így tehát ezt a tanítást lehet módosítani, új idők új igényeihez alakítani. Ha végignézzük a Katolikus Egyház dogmáit, valóban kevés olyat találunk közöttük, amelyekben kifejezetten erkölcstani kérdésekről lenne szó. A dogmák listáját egy régebbi dogmatika könyv alapján könnyű összeállítani, újabb könyvek esetében ez már nehézségekbe ütközhet. (Schütz Antal kiváló és mindmáig nélkülözhetetlen kétkötetes dogmatika könyve különböző elektronikus formátumokban itt található meg.
„Beszéljük meg!” címmel sorozatot indítunk, melyben életünk alapvető kérdéseiről, hívőt és nemhívőt egyaránt érintő témákról hallgatjuk a pszichológia és a
Az alább a válaszaink olvashatók néhány olyan felvetésre, amelyeket október 31-én protestáns hozzászólóinktól kaptunk. A visszajelzéseket minden kedves hozzászólónknak tisztelettel köszönjük!
„A reformációban nem a szétszakadást ünnepeljük, hanem a megújulást, az eredeti alaphoz való visszatérést.”
A reformáció nem megújulást jelentett, hanem szakítást. A jószándékot nem vitatjuk az ünnepükben, tévedésnek tartjuk viszont azt, mert képzelt dolgot ünnepel, a valóság feletti gyász helyett. Nem emberi gyász ez: a mi Urunk a szenvedése előestéjén imában gyászol, ami minket is erre kötelez. Az induló képünk erre kíván ráébreszteni – ha valakit sokkol is, terápia ez, gyógyító szándékkal.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának 2012. május 30-i ülésén hozott határozata csak szeptember elején jutott a köztudatba, és felborzolta néhány katolikus pap lelki nyugalmát, különösen azokét, akik jó szívvel szoktak közreműködni az egyetemes imahét ökumenikus rendezvényein. A „hír” szerint „a reformátusok kárhozatos bálványimádóknak tartják a katolikusokat”. Vizsgáljuk meg hát, mi itt az igazság?
Marguerite A. Peeters, a Lateráni Pápai Egyetem, a Pápai Orbán Egyetem, a Kongói Katolikus Egyetem professzora, valamint a Világiak Pápai Tanácsa és a Kultúra Pápai Tanácsa szakértője, dolgozatában átfogó képet nyújt arról, milyen feladatok elé állítja a keresztényeket az az új etika, amely a hidegháború vége óta jutott érvényre a világban.
A KV szerkesztősége által kiemelt néhány bekezdés mutatja, hogy a szerző milyen éleslátással nyúl a témához. Az új globális etika fonákjának felismerése feltétele annak, hogy igazi evangelizációra legyünk képesek a posztmodern világban.
1. Bevezetés
A kezdő pszichiáter napi gyakorlatában is időről időre feltűnnek olyan pszichotikus tüneteket, vizuális és akusztikus hallucinációkat, bizarr, misztikus tartalmú téveseszméket és ezek által irányított viselkedést mutató személyek, akiknek előtörténetében kiváltó vagy provokáló tényezőként kimutatható a napjaink divatos és rendkívül szerteágazó ezoterikus szellemiségének – amelyet összefoglalóan New Age néven ismerünk – valamelyik irányzatával való beható foglalkozás.
A boldogult dr. Antalóczi Lajos atya, egri plébános és érseki könyvtárigazgató, a Jelenések, üzenetek és a jövő c. könyv szerzője – neki köszönhető Szent Faustyna Kowalska Naplójának kiadása is. Jelen cikke az Igen, VII/17-18. (1995). számában jelent meg először
Vassula Ryden és a nevével fémjelzett terjedelmes írás (Igaz élet Istenben), amiből eddig három kötet jelent meg Magyarországon, egyre szélesebb körben válik ismertté. Sokan személyesen is megismerhették Vassulát budapesti látogatása alkalmával. Nemcsak könyvek, újságok foglalkoznak személyével, de videoszalagon is látható budapesti szereplése.
Az alábbiakban a Voice of the Family augusztus 23-án megjelent összefoglalóját közöljük a 2018-as „ifjúsági szinódus” előkészítő dokumentumáról.
Az év elején a Szinódusi Titkárság közzétette az előkészítő dokumentumot és az azt kísérő kérdőívet a világ minden püspöke számára, a 2018 októberében megrendezendő szinódusra, amelynek témája: „A fiatalok, a hit és a hivatástisztázás”.
Magyarok Nagyasszonya főünnepén, október 8-án Salvatore Perrella mariológus, szervita szerzetes, a Marianum Pápai Teológiai Fakultás emeritus igazgatója mutatott be szentmisét az angyalföldi Szent Mihály-templomban. Látogatása alkalmából a Mária-jelenésekről kérdeztük.
– A kinyilatkoztatás Jézussal befejeződött. Mégis, a mai kor embere mintha ki lenne éhezve a csodákra, a jelenésekre…
– Így van ezzel a ma embere, a tegnap embere, a mindenkori ember. A kinyilatkoztatás mindenkinek szól, de nem mindenki fogadja be. A jelek, a csodák azonban mindenkinek a kíváncsiságát felkeltik. Erre mondja Jézus: ti jeleket vártok, nem engem, nem az én szavamat keresitek. Engednünk kellene talán ennek? Nem! Tudnunk kell, hogy a kinyilatkoztatás emberének lenni nehéz, csodákat kereső, babonás embernek lenni viszont nagyon könnyű. Nekünk Isten szavát kell keresnünk, amely mindenkihez szól, de sajnos, nem mindenki fogadja be azt.
Amikor kicsi voltam, mindig úgy gondoltam, hogy sok mindent megvonnak tőlem. Például soha nem mentünk Fast-Food-étterembe. Apám vonakodott – a mi véleményünk szerint csökönyösen és makacsul – bármit is megenni, amit ő „nem igazi ételnek” tekintett. Így mindig családi körben étkeztünk, saját magunk által főzött ételt ettünk, előételként levest vagy salátát fogyasztottunk.
Egy tekintélyes afrikai bíboros szerint ha a Nyugaton valóban úgy értelmezik Ferenc pápa Amoris Laetitia apostoli buzdítását, hogy az lehetővé teszi a rendezetlen együttélésben lévők (köztük a polgári úton újraházasodott elváltak) szentáldozáshoz járulását, az le fogja rombolni a katolikus egyház tekintélyét Afrikában, miután az Egyház ott hosszasan és keményen harcolt olyan rendezetlen házassági állapotok ellen, mint amilyen például a többnejűség.
Egyre népszerűbbé válik a faji és etnikai sokféleségről polgári erőként beszélni. A multikulturális fesztiváloktól a politikai vezetők kijelentéséig az üzenet ugyanaz: a különbségek erősebbé tesznek bennünket.
Egy új és nagyszabású tanulmány, amit közel 30 000 ember részletes interjúja alapján készítettek, épp ellenkező megállapításra jutott. Robert Putnam (Harvard, politológus) – a „Bowling Alone” című, 2000-ben kiadott könyvében a hanyatló polgári szerepvállalásról – úgy találta, hogy minél nagyobb a közösség sokszínűsége, annál kevesebb ember megy el szavazni, annál kevesebben jelentkeznek önkéntesnek és dolgoznak közösségi projekteken.
Gerhard Müller bíboros az Amoris Laetitiáról, a Hittani Kongregáció és a Kúria állapotáról
Edward Pentin, a National Catholic Register munkatársa szeptember 13-án készített nagyinterjút Gerhard Müller bíborossal, a Hittani Kongregáció júliusban leváltott prefektusával.