Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szentmisét és a szentségek elérhetőségét Isten népe számára biztosíthassuk.
Szeretnék még egyszer előhozni néhány sürgős aggályt a COVID-19 szabályozással kapcsolatban – mind állampolgárként, mind papként.
Elfeledett pápai megnyilatkozások – II.
Sorozatunkban olyan pápai enciklikákat és megnyilatkozásokat veszünk elő, amelyek újra aktualitással bírnak, ugyanakkor kikoptak a köztudatból. A második részben ugyancsak a liberalizmus és liberális katolicizmus elleni megnyilatkozásokat ismertetjük, kiegészítve a kommunizmus és szocializmus első pápai kritikájával is, ezúttal Boldog IX. Piusz pápa korszakalkotó enciklikáját megismerve.
Ezt írta hírként a Magyar Kurír: itt megismerhetjük a mandalák világát, keresztény vonatkozásait és betekintést nyerhetünk – saját tapasztalaton keresztül – a mandala készítésébe.
„Hallottunk ájtatós, régi faragókat,
kik mindent egyforma türelemmel róttak,
nem törődve, ki mit lát belőle s mit nem:
tudva, hogy mindent lát gazdájuk, az Isten.” 1
Nyolc éves korom óta rendszeresen, de legalábbis néhány havonta élek a gyónás szentségével. Sokan talán nevetségesnek tartják, de számomra nagy ajándék, üdítő vízforrás, amellyel kapcsolatban Oswald Spengler mintegy száz évvel ezelőtt papírra vetett gondolataival értek egyet: Csak, aki a feloldozásban megadott tehermentesítésből születő belső felszabadulás boldogságát átérezte, az tudja felfogni annak igazi értékét.2
XI. Pius és a Quadragesimo Anno
„A vallási szocializmus, a keresztény szocializmus egymásnak ellentmondó kifejezések; senki sem lehet egyszerre jó katolikus és igazi szocialista.”
XI. Pius pápa, 1931. május 15.
Régi mondás, hogy azok, akik nem ismerik a történelmet, arra vannak ítélve, hogy megismételjék. Már több generációt is felneveltünk, akik nem csak nem ismerik a történelmet, de akiknek hamis történelmet mutattak „alternatív tények” alapján. Amit történelmi ténynek gondolnak, azok elég gyakran csak politikai töltetű fikció.
XVI. Gergely a liberális katolicizmusról
Sorozatunkban olyan pápai enciklikákat és megnyilatkozásokat ismertetünk, amelyek újra aktualitással bírnak, ugyanakkor mostanra kikoptak a köztudatból. Ahogy az a címből is kiderül, az első rész a liberalizmusról és a liberális katolikusokról szóló legelső egyházi tanítást mutatja be.
Mágusmesék címmel dr. Kovács Gábor atya egy korábbi írását ajánlom olvasásra, mivel Harry Potter népszerűsége és “ártatlansága” töretlennek tűnik a keresztény olvasók köreiben is. A szerk.
Gondolatok a meséről, a mágiáról és Harry Potterről
– Hálás köszönet a Halld Izrael levelezőlista tagjainak, akik nélkül ez az írás sohasem jött volna létre –
Joanne Kathleen Rowling világszerte népszerű meseregény-sorozatával kapcsolatban, melynek hőse az ifjú varázsló, Harry Potter, keresztény körökben két ellentétes vélemény alakult ki. Az egyik szerint ezek ártatlan mesék. A másik nézet szerint e könyvek mágikus tartalmúak, ezért elutasítandók.
Az egyházmegyei eljárás szerint az összes egyházmegyei szervezetben és tevékenységben résztvevő hallgatókra és felnőtt alkalmazottakra vagy önkéntesekre a biológiai nemüknek megfelelő névmással fognak hivatkozni.
Springfield, Illinois – Thomas Paprocki püspök a múlt hónapban pasztorális útmutatót adott ki az egyházmegye gender identitásra vonatkozó politikájáról, kifejtve azt a meglévő eljárást, miszerint az iskolák és más egyházmegyei intézmények a diákokat és felnőtteket a születéskori biológiai nemük alapján ismerik el.
Az útmutatóban Paprocki püspök rámutatott arra, hogy a kérdést együttérzéssel és érzékenységgel kell megközelíteni, miközben ragaszkodni kell az Egyház tanításához és az igazsághoz.
Chad Ripperger exorcista atya videósorozata
Ha olvastad C.S. Lewis Csűrcsavar levelei című könyvét, akkor élvezni fogod a szatíra mai változatát. A szerk.
Egy katolikus tárta fel a következő történetet úgy, ahogy az történt. Úgy tűnt, hogy az ördög 2020 nagy részét a pokolban töltötte, és nem látogatta meg személyesen világunkat. A hozzá csatlakozott, egyre növekvő számú nem hívővel foglalkozott, ezért a bajok nagy részét démonjaira hagyta, akik továbbra is hazugságokat és félelmet terjesztettek a földön. Múlt vasárnap sürgős hívást kapott az egyik szolgájától, aki közölte vele, hogy az egyik fő célszemély találkozni akar vele. Bízva abban, hogy a pokol a lehető legjobb formában van, az ördög beleegyezett, hogy találkozik az illetővel.
Kivonat Ottaviani kardinális cikkéből (L’Osservatore Romano, 1951. febr. 14.)
Egyetlen katolikus sem kérdőjelezi meg a csodák lehetőségét vagy vonja kétségbe, hogy ezek megtörténnek. Krisztus küldetését és isteni természetét számos csoda igazolja itt a Földön. A Szentlélek különleges segítséget adott, ami látható módon megnyilvánult az adományokban, melyeket az apostolok és kiválasztottak nagy számban élvezhettek a keresztények első generációi közül. Az egyház megszilárdulásával a Szentlélek különleges adományai, – amennyire ezt meg tudjuk érteni- kevésbé gyorsan növekedtek, bár nem szűntek meg. A Szentlélek segítsége és Krisztus jelenléte az Ő Egyházában az idők végezetéig tart. Az előbbi látható a természetfölötti jelek és csodák által.
Kerekasztal beszélgetésre hívom meg a felvilágosodás nagyjai közül Descartes-t, Kantot, Hegelt, Heideggert, az egyháziak közül pedig Mazarin bíborost és Páli Szent Vincét Franciaországból, Hofbauer Szent Kelement és II. Józsefet az Osztrák Császárságból, Bosco Szent Jánost és IX. Piuszt Itáliából, Kis Szent Terézt és Foucauld Károlyt. Megkérem őket, mondják el hittel kapcsolatos gondolataikat. Meghívom még János apostolt is, mert az ő evangéliumának bevezetőjében találtam olyan megfogalmazást a hitről, ami bennem rendet teremtett: (akik Krisztust) „befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében.” (Jn1,10-12)
„Készülj fel egy jobb világra” – ordítja egy tematikus gyermekpark szlogenje, amely néhány évvel ezelőtt jelent meg először. A park, amint azt Dr. Anthony Esolen felvilágosító könyve, Az élet kényszer alatt leírja, egy álomvilág, ahol a gyerekek úgy tehetnek, mintha felnőttek lennének. Nem szokásos módon lehet látni itt fiatal lányt, aki úgy tesz, mintha pelenkát cserélne a babájának. Inkább egy kitalált felnőttkori szerepjáték, de új, „produktív” módon. Esolen elmagyarázza ezt a tematikus parkot:
„A felnőtt foglalkozásokban eljátszott szerepjáték révén olyan „fizetést” kapnak, melyet „a központi bankban lehet letétbe helyezni, és valódinak tűnő betéti bankkártyával elkölteni” – a 20 százalékos „adó” levonása után. […] Minden évben szülők milliói viszik el gyermekeiket ebbe a tematikus parkba, boldogan fizetik meg a nagy belépődíjat, hogy gyermekeik tudjanak… mit? El tudják foglalni így helyüket egy futószalag mellett, vagy csomagokat szállítanak, vagy gyorsételt készítenek, vagy műanyagot gyártanak, hogy elég pénzt keressenek ahhoz, hogy felhalmozzák a legújabb kütyüket, és befizessék adójukat egy láthatatlan kormányzati nagyúrnak. Itt látjuk a szilárd elkötelezettséget a hasznosság zsarnokságára” (16. o.).
„Az élő Isten egyháza – az igazság oszlopa és biztos alapja” (1Tim 3,15)
2019 júniusában közös hittani deklarációt adott ki Raymond Burke bíboros, Athanasius Schneider püspök (lásd őket a képen), és az Egyház több másik püspöke azzal a céllal, hogy elősegítsék vele az Egyházban egyre jobban eluralkodó tanításbeli zavar orvoslását. Harminchárom pontos listájuk tartalmazza a legismertebb tévedések listáját, melyet időközben magyarra is lefordítottak.