Életige
Keczely Károly atya havonta adja közre gondolatait. A korábbi életigék folyamatosan kerülnek fel az oldalra.
Keczely Károly atya havonta adja közre gondolatait. A korábbi életigék folyamatosan kerülnek fel az oldalra.
Cantalamessa atya nagyböjti negyedik homíliája
Vatikán, 2011. április 15. (Zenit.org)
„A szeretet legyen tevékeny” Az evangélium szociális következménye
1. A szeretet tettei
Az előző elmélkedésben azt tanultuk Páltól, hogy a keresztény szeretetnek őszintének kell lennie, ebben a befejező elmélkedésben János tanít arra bennünket, hogy a szeretetnek tevékenynek is kell lennie. „7Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból, mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét? Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1 Jn 3:17-18). Még kifejezettebben találjuk meg ezt a tanítást a Jakab levélben: „Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka, 16és egyiketek így szólna hozzá: „Menj békében, melegedj, és lakjál jól!”, de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? ” (Jk 2:16).
A közelmúltban ismertettük Margaritha nővér új könyvét. Kedvcsinálásként egy másik fejezetet is közreadunk – köszönet Klára testvérünknek a lehetőségért.
Mi értelme van annak, hogy újra lehet latinul misézni? Ez nemcsak az idősebb generáció nosztalgiázása, miközben a fiatalabb nemzedékek inkább a gitáros miséket szeretik?
Mi a jelentősége a kérő imának, amikor Isten úgyis mindentudó, mindenható és jóságos, s pontosan tudja, mire van szükségünk, mi szolgálja az üdvösségünket és mi nem?
Az első hang, amelyet Szent Ágoston megüt, Isten dicsérete; – ez azután végigrezeg hatalmas hullámokban a Vallomások összes könyvein. Nagy szelleme azonban már itt is súlyos kérdést feszeget, nevezetesen azt, hogy Istenhez közeledésünk a természetes vallásos érzés indítása-e, vagy tételes ismeret erejében történik? Válasza itt rövid, de a tizedik könyvben (VI-XXVI. fej.) ismét foglalkozik e kérdéssel.
Az Úr békéje legyen veletek mindenkor.
Javaslom, hogy elmélkedjünk a Márk evangéliumba elbeszélt három exorcizmusról.
Márk evangéliumát olvasva az a benyomásunk, hogy Jézusnak küldetése a sátánnal történő állandó konfrontálódás. A kérdés, amit a tisztátalan lélek tesz fel Jézusnak az első exorcizmus elbeszélésekor, így hangzik: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél?” (Mk 1,24). Ez a benyomás nem kizárólag magából az exorcizmus elbeszéléséből származik, amiből csak három található (1:23-28; 5:1-20; 9:14-29), hanem számos hivatkozásból, melyek a legváltozatosabb kontextusban tűnnek fel.
A lelkipásztor szemével
Mi a küldetése egy világinak — mit tehet az egyház megújuló életéért, az evangelizáció érdekében… A kérdésnek könyvtári irodalma van. Most csak néhány alapvető szempontot kíséreljünk meg összefoglalni.
6. rész – Az önfejűség és makacsság
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
5. rész – Az elcsüggedés
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
4. rész – Az irigység
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
3. rész – A hiúság
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.
Érdekes video tűnt fel a napokban az interneten: két kapucinus atya az Oltáriszentséget kivitte az utcára, a tömeg közé. Az alábbi írást kaptuk ezzel kapcsolatban, melyet most másokkal is megosztunk.
Az üzenet, melyet meg szeretnék osztani, a szívem legmélyéből jön, s abból a felelősségtudatból, hogy védeni kell a társadalom legsérülékenyebb aspektusait. Ezek pedig az élet és a család szeretete.
Mai beszédem és civiljogi aktivista munkám három alapigazságon alapul:
– Minden ember érdemes arra, hogy emberi mivoltából eredően tiszteljék őt
– Semmilyen feltételek mellett nem tekinthető egy emberi élet kevesebbnek, vagy épp többnek, mint ami a maga abszolút valójában
– Minden emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik.
2. rész – A sértettség
Néhány hónappal ezelőtt a Novo-Tyihvini női monostor elöljárója, Domnika igumenia (apátnő) a belső magányosságról beszélgetett a nővérekkel.
A beszélgetést a monostor honlapján nyilvánosságra hozták, és nagy érdeklődést váltott ki. Mivel a probléma napjainkban rendkívül aktuális és az elmagányosodás társadalmunkban tömeges méreteket öltött, ezért a „belső használatra készült beszélgetésből” egy új, a szélesebb közönségnek szánt beszélgetés született.