Szeretethimnusz
Dér Katalin könyvét nemrégen ismertettem, ezúttal egy másik írását ajánlom az Olvasó figyelmébe.
Dér Katalin könyvét nemrégen ismertettem, ezúttal egy másik írását ajánlom az Olvasó figyelmébe.
Nagy örömmel fedeztem fel Tibor atyja blogjának újraindulását – a skapuláré oltalmáról olvashatunk.
“Szent Ágoston legnagyobb jelentősége abban mutatkozik, hogy egyházatyáink közül ő jelölte meg legmaradandóbban az ókori bölcselet és a keresztény hittartalom viszonyának pontos határvonalait. Bölcseleti írásaival új fejlődési irányt mutatott az utókornak. Polemizáló könyveivel Egyházának egyik legnagyobb védője lett. Dogmatikus mélysége és eredetisége megszerezte számára a „Doctor gratiae” elnevezés nem múló jelentőségét.
Azt mondja a mondás, hogy „aki énekel, kétszeresen imádkozik” (Bis orat, qui cantat.) Hogy kitől származik, nem tudom. Egyesek szerint Szent Ágostontól, mások szerint Luther is használta.
Pécs, 2012. február 12. A Visontai stúdió felvétele (46 min)
A templom igazságát, valóságát a maga teljességében csak az érzékelheti, akit legalább egyszer az életében elfogott az Úrral való találkozás utáni elementáris sóvárgás. Jó ez a magyar ’sóvárgás’ kifejezés, mert nem egyszerűen szépen fésült, jól rendezett vágyakról van itt szó, hanem valami vad, ösztönszerű kívánkozásról, mely a zsoltárokban több helyütt is hangot kap: „Téged szomjazik az én lelkem, utánad sóvárog az én testem” (62. zsoltár), vagy: „Amint sóvárog a szarvas a forrás vizére, úgy sóvárog az én lelkem tehozzád, Isten!” (41. zsoltár).
Az igehasogató blogon nem először (és remélhetőleg nem utoljára) találok olyan írást, amit örömmel osztok meg másokkal is. Ezúttal a tisztátalanság okairól kapunk olvasmányos összefoglalót.
Barsi Balázs atya honlapján külön rovat foglalkozik a hitben kevésbé járatos testvérek által feltett kérdésekkel. A válaszokat elolvasva azt gondolom, hogy jóval többen tartozunk az utóbbi kategóriába, mint gondolnánk…
Isten cselekszik a történelemben és életünkben; s minden eseménynek forgatókönyve az Ő „zsebében van”.A tárgyi tapasztalatból indulok el én is, mint akár az atheisták, de van bátorságom következtetni a létrend személyes hátterére, Istenre. – Ez a mondat csak egy hívő ember kijelentése lehet.
Az elmúlt napok vezető hírei a zátonyra futott óceánjáró hajóról szóltak. A kis olasz sziget plébánosának elmondása szerint a szerencsétlenség estéjén az egész lakosság megmozdult és részt vett a bajba jutottak mentésében. Ő is megnyitotta a templom kapuit, hogy a túlélők menedéket találjanak. Az atya meghatottan beszélt a Vatikáni Rádió adásában arról, hogy takarókról gondoskodtak legalább a gyerekek számára és próbáltak mindenben segítséget nyújtani, másnap pedig a szentmisén a kenyér és a bor mellett a túlélők körmenetben vitték a mentőmellényeket is az oltárhoz, így adtak hálát Istennek, akinek életüket, megmenekülésüket köszönhették.
Ha találkoztam volna Jeremiással hat évszázaddal Krisztus születése előtt Jeruzsálem utcáin, vajon milyen hatással lett volna rám? Igaz, a könyvet, ami az ő nevét viseli elég nehéz befogadni: írója túl sok szerencsétlenséget jósol meg benne. Ha azonban közelről néztem volna az arcába , vajon nem egy nyitott, érzékeny és a messzi távlatokba látó embert fedeztem volna-e föl?
Tomka Ferenc atya – többek között a gender ideológiáról szóló nagy sikerű összefoglaló szerzője – újabb könyvére bukkantam az interneten. Egyformán szól keresőknek, hívőknek, frissen megkeresztelteknek vagy bérmálásra készülőknek, netán elfeledett hitigazságok frissítését keresőknek.
I. Ritkán gyónók számára – a Tízparancs alapján
Mikor gyóntam utoljára?
Miért maradt el ilyen sokáig?
Ha találkoztam volna Jeremiással hat évszázaddal Krisztus születése előtt Jeruzsálem utcáin, vajon milyen hatással lett volna rám? Igaz, a könyvet, ami az ő nevét viseli elég nehéz befogadni: írója túl sok szerencsétlenséget jósol meg benne. Ha azonban közelről néztem volna az arcába , vajon nem egy nyitott, érzékeny és a messzi távlatokba látó embert fedeztem volna-e föl?