Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (17)

17. Házaspáros-, illetve családközösségek szervezése és működésének segítése

17. 1. A kisközösségek szerepe a családpasztorációban

A közösség gondolata átszövi egész könyvünket, a különböző témák tárgyalása során újra és újra felbukkan. A családpasztorációs formákat ismertető fejezetekben többnyire mint végső cél szerepel, hogy tartsuk együtt, formáljuk közösséggé azokat, akikkel foglalkozunk. Miért olyan lényeges ez?

A közösségről szóló 3. fejezetben elméletileg már válaszoltunk a kérdésre. Hadd egészítsük ki ezt még néhány gyakorlati, a lelkipásztorkodás szempontjából fontos érvvel.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Aquinói Szent Tamás és az Amoris Laetita 8. fejezete – Második rész

Az elemzés első része itt. A kétrészes cikksorozat indító híre ide kattintva olvasható.

Az Amoris Laetitia apostoli buzdítás lényegében az elvált „újraházasodottakkal” foglalkozó 8. fejezete két helyen idézi Aquinói Szent Tamást álláspontja alátámasztásának érdekében. Az első ilyen hivatkozással egy régebbi bejegyzés foglalkozott, most a második hivatkozással foglalkozunk. Az alátámasztandó állítás szerint a házasságtörést állapotszerűen elkövetők bizonyos esetekben megmaradhatnak a megszentelő kegyelem, a szeretet állapotában.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (16)

16. Állandó kapcsolat létrehozása a hittanos gyerekek szüleivel

Minden hitoktató tudja, hogy a családi háttér biztosítása nélkül kevés eredményre számíthat a gyerekek hitre nevelésében. A szülőkkel való jó kapcsolat ezért a gyermekkatekézis szempontjából rendkívül fontos. De fontos ez a kapcsolat azért is, mert a gyerekeken keresztül érhetjük el a legkönnyebben azokat a szülőket, akik gyermekeiket hittanra járatják ugyan, de maguk nem gyakorolják a vallásukat. A kapcsolat ezáltal a családpasztoráció eszköze is.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Az életuntság két orvossága

Kétféleképpen ébredhet az ember reggel. Vagy így: „Jó reggelt, Isten!”, vagy így: „Jó Isten! Reggel…” Aki így ébred, azt nyomasztja az élet. Értelmetlennek érzi.

Manapság számos irodalmi mű születik az élet értelmetlenségéről. Egyik legtalálóbb kifejezője az a regény, amelyben két gyár áll egy folyó két partján. Az egyikben nagy kőtömböket őrölnek porrá. A kőport hajón átszállítják a másik gyárba, ahol nagy kőtömböket gyártanak belőle. A tömböket visszaviszik az első gyárba, és ez így folytatódik. A mai ember életszemléletének irodalmi ábrázolása ez.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Brandmüller bíboros a pápai hitvallás szükségességéről

Walter Brandmüller bíboros, a Pápai Történelemtudományi Bizottság nyugalmazott elnöke és az eredeti négy dubia bíboros egyike, augusztusban egy hosszabb cikket írt a német Die Neue Ordnung lapban az újonnan megválasztott pápák hitvallásának ősi egyházi hagyományáról.

„A pápa mint hívő és a hívek tanítója” című írásában a német bíboros arra emlékezteti az olvasókat, hogy Jézus Krisztus azután adta Szent Péternek a küldetést, hogy az a szikla legyen, melyre Jézus az Egyházat építi, hogy Szent Péter megvallotta hitét. Az Egyházban hamar kialakult annak a hagyománya, hogy az újonnan megválasztott pápák hitet vallanak, kifejezvén a saját egységüket az egyetemes hittel és pápaelődeik tanításával, és kifejezvén az Egyház hitben való egységét. Brandmüller bíboros figyelmeztet, hogy az Egyház hitbeli válságának idején újra időszerű lehet feleleveníteni ezt a hagyományt.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Szeretnénk, ha szeretnének

„Szeretteim, ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást.” (1Jn 4,11)

Mindenki szeretné, ha szeretnék, ha kedvelnék, ha tapsolnának neki. Szeretnénk, ha valaki elfogadna, történjék bármi. Szeretnénk, ha volna kihez fordulnunk krízis idején. Szeretnénk, ha valakinél biztonságban tudhatnánk titkainkat. És ez nem véletlen.

Kapcsolatokra teremtettünk. Meghitt kapcsolatokra.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Ételkincsek a szemétdombon

„Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.” (Fil 4,7)

Jackson, a fiam, néhány éve írt egy iskolai dolgozatot a korrupcióról és kapzsiságról, mely polgárháborúhoz vezetett a szülőhazájában. Csakhogy ez a dolgozat nem egy történelmi esemény leírása volt kutatások alapján. Jackson és öccse, Mark maguk is átélték a szörnyű háború rémségeit. Életük első éveit a fiaim egy Isten háta mögötti árvaházban töltötték Libériában, Afrikában.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (15)

15. Hétvégi családi lelkigyakorlatok

Ez a családpasztorációs forma „lelkibb” az előzőeknél, a vallásukat gyakorló családok hitbeni továbbsegítését szolgálja. Konkrét célkitűzéseit két pontban foglalhatjuk össze: 1. Segítségnyújtás a család lelki közösséggé formálásához, ezáltal a zsinat óta annyiszor emlegetett család – egyház építése. – 2. az egyes családtagok – szülők és gyerekek – hitének megerősítése, keresztény életének elmélyítése, méghozzá nem külön-külön, hanem magában a családi közösségben, tehát ott, ahol mindennapi életüket élik.

Ennek a formának az a lényege, hogy néhány (3 – 5) teljes család együtt él egy hétvégén, péntek estétől vasárnap estig valamely erre alkalmas helyen, üres plébániaépületben, kulcsosházban, nagyobb családi nyaralóban, és egy vagy két világi lelkipásztor vezetésével sajátos családi lelki programot valósít meg.

Tanítás (atyák, tanító testvérek)

Világiak a plébániai lelkipásztorkodásban (14)

14. Felkészítés a házasságra

14. 1. A felkészítés szükségessége

Mindenki érzi, hogy a házasságra való felkészítésnek jelenlegi formája, a házasságkötést közvetlenül megelőző, 3-4 beszélgetésből álló jegyesoktatás legfeljebb szükségmegoldás. Néhány kiragadott vallási téma vázlatos áttekintése nem vezetheti el a hitre azokat, akik eddig vallástalanul éltek^[20], hogy a párválasztás felelősségéről felesleges beszélni akkor, amikor az esküvő napja már ki van tűzve, és hogy a házaséletre való felkészítést nem lehet elintézni néhány jó tanáccsal.