Az etika mindig is egy kihívás volt az üzleti és szakmai világban, és a fejlődések és változások ellenére még nagyobb kihívás lehet a 21. században. Maga a szó „etika” az ókori görög ethos-ból származik, ami azt jelenti, hogy a mi helyük emberként” vagy „a hely ahol élünk”. Abban az értelemben az ethos, vagy etika úgy is tekinthető, mint „a mi otthonunk”.
Ha Isten agapé, vajon szeret bennünket erosszal? A szeretet azon fogalmak egyike, amelyekről mindenki azt gondolja, tudja, mi az, de ha elkezdünk róla beszélgetni, hamar kiderül, hogy egészen eltérő dolgokat értünk alatta.
A szeretet zavaros fogalomként létezik köztünk. Nem csak azért, mert amikor szóba kerül, az egyik ember szerelemre gondol, a másik vágyakozásra, a harmadik pedig önfeláldozásra (bár már ez is sejteti a fogalom mélyén lévő ambivalenciákat), hanem azért is, mert a szeretetfogalomban két egymással ellentétes irányú mozgást tartunk össze: a felemelkedést és az alászállást, a vonzást és az önátadást.
A tolerancia erény, a türelem egyik fajtája, a másik ember lelkiismeretének aktív tiszteletben tartását jelenti. A toleráns ember szomorúsággal, de mértéktartással viseli a jelenlévő, elsősorban másoktól eredő rosszat, szenvedést is vállalva kitart a jóért folytatott küzdelmében, s a legmesszemenőbbig bízik és remél a másik embernek az igazat és a jót felismerni és követni kész és meghatározott helyzetben alkalmazni képes lelkiismeretében.
A személyes szabadság és a lelkiismeret addig tolerálható, amíg nyilvánvaló módon a kinyilatkoztatott igazság határain belül marad.
„Az ember és a felesége mindketten mezítelenek voltak, de nem szégyellték magukat.” (Ter 2,25)
Milyen szoktál lenni, mikor először találkozol valakivel?
Ha hasonlítunk, akkor te is igyekszel kedvesnek, szeretetreméltónak, izgalmasnak, bölcsnek és gondoskodónak látszani – legjobb énedet mutatod.
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció egykori prefektusa a német interkommúnió-tervezetről, és az újraházasodott elváltak áldoztatásáról nyilatkozott.
Oltáriszentségben kizárólag a kegyelem állapotában lévő katolikusok részesülhetnek, és ez nem olyasmi, amit meg lehetne osztani, mint a sört vagy a tortát – nyilatkozta a nigériai Francis Arinze bíboros. A bíboros korábban az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusaként, valamint II. János Pál és XVI. Benedek pápák tanácsadójaként szolgált.
Németország a 16. században a reformáció anyaországa – az egyházszakadás motorja volt. Hatására azután új keresztény közösségek és szekták százai keletkeztek, amelyek Rómától – a pápától és a tanítóhivataltól – leváltak, és saját hit-elképzeléssel gyakorolták a vallást.
„Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál.” (Péld 29,25)
Bár kezdek kigyógyulni abból, hogy mindig az emberek kedvét keressem, még mindig nehéz szembemennem azzal, amit mások akarnak.
Legyen szó akár egy ismeretlen ételről , akár valami súlyosabb dologról, ha úgy sejtem, hogy véleményem különbözik másokétól, inkább nem adok hangot neki.
Isten szeretetének ez a fajta megtapasztalása ajándék, a Szentlélek munkája, amelyet megkaphatunk váratlanul vagy egy tudatos kérés eredményeképp a Szentlélek-keresztségben.
Ha az Egyház nagyjainak, szentjeinek életét olvassuk, megdöbbenünk. Micsoda emberfeletti hit, erő, bölcsesség, derű sugárzik ezekből az emberekből. Ha az Egyház nagyjainak, szentjeinek életét olvassuk, megdöbbenünk. Micsoda emberfeletti hit, erő, bölcsesség, derű sugárzik ezekből az emberekből.
Sok szentről tudunk, akinek bölcsessége ámulatba ejtette a világot. Gondolhatunk a Ferenc-rend alapítójára Szent Ferenc atyánkra, kortársára a Domonkos-rend alapítójára, Szent Domonkosra, Páduai Szent Antalra, akiknek szavát tízezrek és tízezrek hallgatták. Mások a lélek megítélésének bölcsességével rendelkeztek, mint az egyszerű arsi plébános, Vianney Szent János vagy Szent Pió atya, akiknek gyóntatószékét ezrek és ezrek keresték fel.
Marian Adam Waligóra pálos szerzetes, a częstochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke celebrált szentmisét a csíksomlyói búcsún, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyergen május 19-én.
Marian Adam Waligóra, a częstochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnökének homíliáját adjuk közre.
Legtöbbünknek már lehetett olyan szerencséje, hogy turistaként új városokat, sőt más országokat meglátogassunk. Nem tartom magam nagy utazónak, mint sokan, de volt szerencsém megtekinteni közel tucatnyi országot. Turistaként meglátogathatunk olyan helyeket, melyekről másoktól hallottunk vagy addig csak fényképeken láthattunk.
A munka az, amit csinálunk, de valóban azok vagyunk, amit csinálunk? Általános az a tendencia, hogy az identitásunkat és értékünket a hivatásainkból nyerjük. Gyakran amikor találkozunk valakivel az egyik első kérdésünk az, hogy (vagy tőlünk kérdezik meg) „Mivel foglalkozol? ” Ez számos esetben egy érvényes kérdés, de nem abban az esetben, ha arra használjuk, hogy meghatározzuk, hogy kik vagyunk – vagy hogyan viszonyulunk másokhoz. Túl könnyen összekeverhetjük a munkát az imádással.
Földi életünk igazi története nem más, mint mélyen érintő találkozások és rátalálások sorozata. A legmélyebb emberi találkozások pedig belenyúlnak a transzcendens világba, vagyis Istenhez kapcsolnak bennünket. Ilyen mélységesen megjelölő, Istenhez vivő találkozásra ad alkalmat John Henry Newman bíborossal ez a jubileumi esztendő, születésének 200. évfordulója.
