Legtöbbünknek már lehetett olyan szerencséje, hogy turistaként új városokat, sőt más országokat meglátogassunk. Nem tartom magam nagy utazónak, mint sokan, de volt szerencsém megtekinteni közel tucatnyi országot. Turistaként meglátogathatunk olyan helyeket, melyekről másoktól hallottunk vagy addig csak fényképeken láthattunk.
A munka az, amit csinálunk, de valóban azok vagyunk, amit csinálunk? Általános az a tendencia, hogy az identitásunkat és értékünket a hivatásainkból nyerjük. Gyakran amikor találkozunk valakivel az egyik első kérdésünk az, hogy (vagy tőlünk kérdezik meg) „Mivel foglalkozol? ” Ez számos esetben egy érvényes kérdés, de nem abban az esetben, ha arra használjuk, hogy meghatározzuk, hogy kik vagyunk – vagy hogyan viszonyulunk másokhoz. Túl könnyen összekeverhetjük a munkát az imádással.
Földi életünk igazi története nem más, mint mélyen érintő találkozások és rátalálások sorozata. A legmélyebb emberi találkozások pedig belenyúlnak a transzcendens világba, vagyis Istenhez kapcsolnak bennünket. Ilyen mélységesen megjelölő, Istenhez vivő találkozásra ad alkalmat John Henry Newman bíborossal ez a jubileumi esztendő, születésének 200. évfordulója.
Fulton Sheen beszédei
Aki Krisztusért meghal, új életet kap. A szentáldozásban a szentmise drámájának harmadik felvonásához értünk.
Az átváltoztatásban feláldozott bárányok lettünk. A szentáldozásban pedig kiderül, hogy semmi sem veszett el. Nem haltunk meg; visszakaptuk az életet. Az átváltoztatásban meghaltunk alantas énünk számára, s most megnemesedve, gazdagabban kapjuk vissza lelkünket.
Legutóbbi KEVE reggelink alkalmával a Gerlóczy Kávéházban a GDPR-ról beszélgettünk. Az európai adatkezelési szabályozás (angol rövidítéssel GDPR) „forró téma”. Szerettük volna felmérni, hogy tudunk-e a témáról eleget, mindenekfelett azonban szerettük volna körüljárni a témára vonatkozó biblikus gondolkodásmódot.
A személyes adat valóban kincs minden szempontból: gazdaságilag, pszichológiailag, rengeteg más szempontból – ahogy tapasztalhatjuk, akár politikailag is. A személyes adatokkal élhetünk, hiszen minden emberi kapcsolatnak egyik elengedhetetlen összetevője, és vissza is élhetünk, elég például a manipulációkra vagy a karaktergyilkos pletykákra gondolnunk.
„Az imádság, miközben gyakoroltatja a lelket, Istennel egyesíti és a megfeszített Krisztus nyomdokainak követőjévé teszi: így Isten a maga képmásává alakítja a lelket a szeretet vágyakozása, érzülete és egyesülése által.” (Sziénai Szent Katalin)
A kereszténység jelenlegi helyzetében, hitünk sok helyen történő térvesztése, formalizálódása, és az ezzel párhuzamosan fellépő újpogány térhódítás idején rendkívül fontos, hogy Krisztus követői újból az ima, a spirituális megerősödés útjára lépjenek.
Mindannyiunkhoz szól a Szentatya sürgető felhívása: „Olyan kereszténységre van szükség, amely elsősorban az imádkozás művészetéről ismerhető fel.” [1] „… sürgetőbb, mint korábban, hogy keresztény közösségeink >az imádság hiteles iskoláivá legyenek[2]
Szalai András barátom hívta fel a figyelmemet egy szokatlanul színvonalas apologetikai jellegű videósorozatra, amely az istentkeresem.hu oldalán található. A rövid (2-4 perces)
(egy levelezőlistáról)
Minthogy az égést sav okozza, a „lúgos kémhatás angyalát” hívom segítségül, hogy közömbösítse a savat.
„Mi a foglalkozásod?” Ez az a kérdés, amit gyakran felteszünk, ha megismerkedünk valakivel, talán épp egy üzleti úton, vagy egy kávézóban. Ez az egyik módja az ismerkedésnek. „Hova jártál iskolába?” vagy „Hol végezted a tanulmányaidat?”. Néha ezek a kérdések merülnek fel egy állásinterjún is. Lehet, hogy ezek érdekes információk, de nem feltétlenül relevánsak a betöltendő pozíció szempontjából.
Székely János püspök gondolatai Brenner Jánosról
Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957 decemberében, két nappal 26. születésnapja előtt halt vértanúhalált, holnap, május 1-jén avatják boldoggá Szombathelyen. A szentként tisztelt szombathelyi egyházmegyés papról Székely Jánosnak, az egyházmegye mostani vezetőjének gondolatait adjuk közre.
Franciaország dél-keleti részén, Pegomas városában egy új iskola Arnaud Beltrame-ról kapná a nevét. Ő az a francia csendőr, aki március 23-án, amikor egy terrorista ámokfutása során végül egy szupermarketben ejtett túszokat, példát mutatott arról, mit jelent valaki másért cselekedni. Önként vállalta, hogy helyet cserél az utolsó tússzal. Vállalta, hogy egyedül marad bent a túszejtővel. Vállalta, hogy ő majd rajta tölti ki minden indulatát, gyűlöletét, haragját. Vállalta a sebesülés kockázatát. Sőt, vállalta a legrosszabb lehetőséget is: a halált.
Mi köze a filozófiának a tudományhoz? – teszi fel a kérdést J. P. Moreland amerikai keresztény filozófus ebben a rövid videóban. Ezt a kérdést nekem is többször feltették már, amikor a hit és a tudomány kapcsolatáról vitázva a tudományfilozófia dilemmáira mutattam rá. Sokan gondolják azt, hogy a tudomány és a filozófia két külön terület, amelyeknek nem kell szükségszerűen találkozniuk egymással. Szerintük a tudomány a filozófia nélkül is végezheti a megfigyeléseit, a filozófia pedig a tudomány nélkül is gondolkodhat, noha nyilván az a jobb, ha a filozófia figyelembe veszi a tudomány „objektív igazságait”. Moreland szerint fontos megérteni, hogy a tudománynak is szüksége van a filozófiára, legalább két okból.
Ateisták gyakran úgy gondolják, hogy az Isten létével kapcsolatos bizonyítás terhe a teisták vállát nyomja. Antony Flew 1976-ban „The Presumption of Atheism” (Az ateizmus vélelme) c. nagy hatású esszéjében adott például hangot annak a meggyőződésének, hogy az ateizmus az alapállapot, ezért csak erős ellenérvek alapján hihet valaki Isten létében. Flew szerint az ateizmus a biztos talaj, Isten létében hinni viszont kockázatos intellektuális pozíció. Biztonságos abban hinni, hogy vannak a világban emberek, kutyák, macskák, oroszlánok, tigrisek, fák és virágok. Abban is biztonságos hinni, hogy vannak elektronok, protonok és apróbb részecskék.