Az apologetika szót, amely a görög apologia főnévből és az Apologeoma-i igéből (jelentése szóban védekező, valaminek vagy valakinek a védelmére elmond valamit) ered, úgy a bibliai, mint a köznyelv is sajátos értelemben használja; jelentése: védekezés, önvédelem, hitvédelem/hitigazolás, védőbeszéd (a klasszikus görög jogrendszer technikai kifejezéseiből maradt fenn: a vád kézbesítette az ítéletet (kategoria), amire a vádlott egy apologiával válaszolt; ez egy formális beszédforma volt, amelyben az ellene felhozott vádak megcáfolásával próbálkozott).
Szeghy Ernő kármelita atya (1872-1952) elmélkedései a lorettói litániáról
Képzeljük magunk elé a Boldogságos Szüzet mennyei dicsőségében, amint kedves mosollyal tekint le a földre, amikor fölhangzik hozzá a lorettói litánia, s kérjük hatalmas pártfogását a tökéletesség útján.
I. Az egység kovásza
Korunkban szervezetek, konferenciák és magas szintű találkozók jönnek létre azzal a céllal, hogy az emberiség egységéért dolgozzanak. De nem kevésbé figyelemre méltók ebben a munkákban a „lentről jövő” kezdeményezések sem. Szerte a világon kisebb-nagyobb közösségek alakulnak, amelyek a keresztények és a világ egységének ápolását tűzik ki célul. E közösségek jellemzője: egyrészt (befelé) a szeretetegységek ápolása, másrészt (kifelé) az emberiség szolgálata. Hatásuk nagy. Szinte láncreakció indul meg körülöttük.
XVI. Benedek pápa május 23-án, szerdán délelőtt a Szent Péter téren tartotta meg az általános kihallgatást több ezer zarándok részvételével. A Szentatya az imáról szóló katekéziseinek keretében a páli levelek fohászairól elmélkedett.
Az eddigiek alapján az olvasó megkérdezheti: miért olyan fontos számomra az Istentől jövő öröm, az élmény, a tapasztalat? A krisztusi élet nem érzelmeken alapul, hanem kitartó, áldozatos cselekvésen. Alapelv a lelki életben, hogy az isteni „vigasztalás” nem célja az imádkozásnak és az erénygyakorlatnak. A cél: Isten akaratának teljesítése. Ezt kell tennünk, akár örömöt jelent, akár fájdalmat, akár könnyen megy, akár nehezen. Nem gyerekes dolog hát az élmények számontartása?
Újfajta közösségek?
„Arról fognak megismerni titeket, hogy szeretitek egymást” – mondta Jézus. De általában megismerhetők-e kölcsönös szeretetről az egyházközségek és a keresztény közösségek? És megtérnek-e szeretetük láttán a nem hívők? És a környező világ rálép-e hatásukra a testvéri egység útjára? – Pedig Jézusnak ez volt a terve az egész egyházról, és a helyi egyházakról, az egyházközségekről és a keresztény közösségekről.
„Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és a ti örömötök teljes legyen.”
« Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk. »
Kedves Nővéreim és Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Előző hónapban az átadott és elfogadott életről elmélkedtünk, vagyis hogy mit jelent egy olyan emberi élet, mely sínre van téve, a helyén van, s a cél felé halad, esetleg száguld.
Excellenciás és Főtisztelendő apostoli nuncius úr,
Főtisztelendő paptestvérek,
Krisztusban szeretett testvéreim!
„Simon Péter válaszolt: «Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.»” (Mt 16,16) Ez a hitvallás az egy, szent, katolikus és apostoli Egyház hitvallása kétezer év óta, és ez marad a világ végezetéig.
XVI. Benedek pápa SUMMORUM PONTIFICUM motu proprio kiadott apostoli levele
A Pápáknak mind a mai napig gondjuk volt arra, hogy Krisztus Egyháza az Isteni Fölségnek méltó kultuszt ajánljon fel “Nevének dicséretére és dicsőségére” és “egész Anyaszentegyháza javára”.