Imre atya írása Stuttgartból
„Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” ApCsel 4,12
Fiatal lánykoromban volt egy elképzelésem arról, mit kell elérnem, hogy jó életem legyen. Jó tanulmányok. Jó állás. Jó férj. Jó gyerekek. Jó ház. Jó virágoskert a ház előtt. És egy jó kisbusz a feljárón. Így az élet is jó lenne.
Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! A „szent” utáni vonzódás gondolatából kiindulva arra a felismerésre kell eljutnunk, hogy a Szent, vagyis a teremtő Isten maga szerkesztette bele az eszes teremtmény, vagyis az ember természetének mélyébe ezt az egyedülálló vonzódást saját maga iránt.
Mit tanulhatnak a szerzetesek és a hívek Szárovi Szent Szerafimtól? Lényegében ugyanazt, mert a két életforma nem két tőről fakad, hanem egyről; a szent keresztségben ellene mondottunk a sátánnak, minden cselekedetének és minden pompájának, és a Hiszekeggyel az Anyaszentegyház hitében köteleztük el magunkat.
Örömmel fedeztem fel Hardi Titusz atya tanítását, mely formájában is szakított a hagyománnyal. A Prezi szoftverrel készített bemutató forradalmian új
János evangéliumában ezt olvassuk: szeressétek egymást. A lelkivezető olyan, mint a patent-pár: ha az egyik nem jó, nem lehet összekapcsolni. Az egyik mindig jó: a Szentlélek, aki osztogatja az igazságot. Minden összecsapott prédikáció vagy felületes intelem gyóntatáskor, megakadályoz egy nagy lehetőséget.
„Magtalan vagy és nincs fiad. Most azonban vigyázz magadra, ne igyál se bort, se szeszes italt, és tisztátalant se egyél, mert fogansz és fiút szülsz.” (Bír 2,13)
Foganás, áldott állapot és világra szülés – az anyaság misztériuma különös fényt kap ezekben a napokban.
„Ha (lakomára) hívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: ’Barátom, menj följebb!’ Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.” (Lukács 14,10-11)
A lelkivezetést is tanulni kell, folyamatosan alakul ki és érződik hatása. Egész életre szól, mindenkinek ott, ahol és amilyen helyen van!
Assisi Szent Ferenc alázata volt a központi gondolata P. Raniero Cantalamessa prédikációjának, amelyet pénteken reggel tartott a Vatikánban a pápa és a Római Kúria részvételével. Igazság Isten előtt és Krisztus példája: ebből a két forrásból ered Szent Ferenc alázata, akinek példáját ma sokan akarják követni a világban.
Isten szeretete az emberi nem iránt: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta (Jn 3,16).
„Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja Sionnak: „Királlyá lett a te Istened.” Iz 52,7
Két kenyai lelkipásztorral álltam a mezőn hosszú vándorlás után. Öt napon át jártunk kunyhóról kunyhóra Jézus életet adó üzenetét hordozva. Imádkoztunk, meghallgattuk őket, és én sírtam a hihetetlen nyomor láttán.
A rövid együtt töltött idő alatt ezek a lelkipásztorok új értelmet adtak számomra a bátorság szónak, a szenvedélynek, mellyel az Úr üzenetét hordozzák. Előfordul, hogy 30 mérföldet gyalogolnak, hogy egyetlen családdal megosszák Jézus örömhírét.
Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Az alázat alapozó krisztusi erényét próbáltuk az elmúlt elmélkedésben végiggondolni és abba kissé beleélni magunkat.
„Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk.” (2Tim 1,7)
Egész életemben küzdöttem a feltételezésekkel. Hátsó szándékot gyanítottam barátok, ismerősök megnyilvánulásai mögött, biztos voltam benne, hogy ellenem fordultak. Meg akarván előzni a szenvedést, inkább kihátráltam a kapcsolatokból valós indok nélkül. Ismerős?