A templomok tele vannak fiatal lányokkal, de egyre kevesebb a férfi. Mi az, amit a férfi hiányol a szakralitásból? Hogy lehetséges, hogy Jézus egy ennyire markáns férfiképet közvetít és mégis egyre nőiesebb a kereszténység? A 777 ONLINE legújabb interjújában Bedő Imre többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt.
A természettudósok, csillagászok és geológusok legnagyobbjai csaknem egyértelműen tanítják, hogy Földünk abban az állapotban, amelyben jelenleg áll, meg nem maradhat és hogy rá is vonatkozik a múlandóság törvénye. Sőt ezt a meggyőződésüket kiterjesztik az összes világtestekre.
Csupán a világ és elsősorban Földünk elmúlásának előidéző okára vonatkozólag eltérőek a nézetek.
A John Henry Newman Oktatási Központ a Szent István Könyvhét alkalmából jelentette meg azt a kötetet, melyben a hazánkba látogató püspökkel kapcsolatos emlékezések, tanítások és egy exkluzív interjú is megtalálható.
A magyarországi látogatás második tanítását adjuk most közre. A szerk.
Nagyon szenvedek a lustaságtól. Hogy lehet tőle megszabadulni? Mit tehet az ember, ha úgy érzi pályát tévesztett? Válaszát köszönöm! (Egy egyetemista)
Valószínű, helyesen ismerte fel a kettő összefüggését: a lustaságot és a pályatévesztés tényét. Azért nem tud szorgosan dolgozni, mert érzi, hogy nem a helyén van, nem azt teszi, amit tennie kell.
A hinduk „csalódottak” és „szomorúak” a görög ortodox egyház nemrégiben tett nyilatkozata miatt, amely szerint a jóga összeegyeztethetetlen az ortodox keresztény szellemiséggel.
A jóga valójában bármilyen vallás gyakorlásával összeegyeztethető – véli Rajan Zed, a nevadai Egyetemes Hinduizmus Társaság vezetője.
Isten két alkalommal ítél örök sorsunk felett. Először egyénenként, külön-külön ítél meg minden lelket a halál után. Ezt az ítéletet külön ítéletnek nevezzük. Majd az összes emberek halála után egyetemesen és ünnepélyesen ismétli és erősíti meg ítéletét. Ezt egyetemes vagy világítéletnek nevezzük. Jelen fejezetben csak a külön ítéletről lesz szó.
A Szentírás szerint Jézus Krisztus, az Istennek megtestesült második személye fog ítélkezni minden egyes ember lelke felett. „Nem is ítél az Atya senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta.” (Ján. 5, 22.)
Kajtár Edvárd atya (Pécsi Bazilika) homiliája
2020. június 21.
“Te, aki ott álltál a kereszt tövében a Fájdalmak Anyjaként, könnyítsd meg terheinket, és töröld le a könnyet azok szeméről, akik családi nehézségekkel küzdenek.” —Szent II. János Pál pápa imája
A gyakorló katolikus szülők számára szívszorító fájdalom, amikor gyermekeik elhagyják az egyházat. Még azokban a családokban is, ahol megpróbálnak mindent jól csinálni, az eredmények gyakran vegyesek. Mivel Krisztusban egy család vagyunk, ez egy olyan helyzet, amely mindannyiunkat érint. Azoknak a családoknak, akiknek ez a szívfájdalmuk, betekintést nyújtunk egy hasonló helyzetben lévő író és diakónus hathatós tanácsaiba és Szent II. János Pál pápa imájába.
Az embernek az a gazda fizet, akinek szolgált. Ha a bűnnek szolgálunk, akkor az ördög fog velünk elszámolni. Ha a jót tesszük, a jónak szolgálunk, akkor Krisztus fizet meg nekünk.
– Atya, azt hallottuk, hogy valakinek azt mondta, hogy háború lesz. Ez igaz?
– Én magam nem mondtam semmit, de az emberek mondanak mindenfélét, ami az eszükbe jut. De még ha tudnék is valamit – kinek beszélhetnék erről?…
László (Vác)
Mit ért Jézus Krisztus azalatt, hogy “feltámasztom őt az utolsó napon”? Mit akar ez jelenteni? Halálunk pillanatára vonatkozik vagy a világ végére? Hogy mondhatja azt Jézus hogy örök életünk van, ha csak az utolsó napon támadunk fel? A Mennyek országában csak az utolsó nap után kerülhetünk? Kicsit sokszor úgy érzem mintha ez nem lenne teljes. Valamit nem jól értelmezek.
Még a múlandó természetben is sok helyütt megtaláljuk az élet három szakaszát, fokozatát, fejlődési fokát. Vegyük csak például a lepkét. Első élete a földön csúszó-mászó hernyóé, a második a gubóban levő, amely szinte hasonlít a sírjához, látszólag mozdulatlanul, élettelenül nyugszik benne. A gubóból azután kikel, feltámad a színes, csillogó, magasba emelkedő, napsugárban fürdő, a virágok mézét élvező gyönyörű pillangó.
A mi életünk is hármas.
A magam részéről sokáig ellenálltam a Jégvarázs csábításának: nem volt annyira nehéz, mert őszintén szólva a rajzfilm nem a kedvenc műfajom és a gyermekeim is kicsik voltak még az egész estés mesékhez. Voltak baljós sejtelmeim arról, hogy mennyire lehet gyermek-kompatibilis az a történet, ami még a felnőttek „eszét” is elveszi: ha valaki nem hallott volna a médiában felröppenő topsztoriban a feleségről, akinél válóokként szerepelt, hogy férje nem volt hajlandó vele megnézni a Jégvarázst a moziban – hetedszerre.
A II. Vatikáni Zsinatot megelőző liturgikus mozgalom és a Zsinat utáni liturgikus reform fő célkitűzései közé tartozott a liturgia egyszerűsítése „az idők folyamán beépült ismétlődések és szükségtelen hozzáadások” elhagyásával; ugyanakkor olyan elemek visszahozása, „amelyek az idők mostohasága miatt elmaradtak, de alkalmasak vagy szükségesek”[i]. Ezen sajnálatos módon elveszett elemek között kiemelt jelentőségű a szentmise több pap általi bemutatása, vagyis a koncelebráció, mely „a kezdeti idők óta létezik az Egyházban és bár különböző módon fejlődött, mind Keleten, mind Nyugaton egészen a jelen korig használatban maradt”[ii].
Ugyanakkor közismert tény, hogy a középkor elejétől kezdve egészen 1965-ig a nyugati egyházban a következő törvény volt érvényben: „Nincs megengedve, hogy több pap koncelebráljon, kivéve a pap és püspökszentelés miséjét, a Római Pontifikálé szerint”[iii]
A fordító előszava
„A bölcsesség kezdete az Úr félelme” (Péld 1,7). Mit tegyen az ember, ha meg akarja szerezni az Úr félelmét, mint a bölcsesség kezdetét? Az atyák azt tanácsolják, ha istenfélelmet akarsz tanulni, szegődj olyan keresztény tanító – pap, szerzetes vagy világi – mellé, aki már megkapta az istenfélelem ajándékát, és az ő ajándéka, életének példája nyomán „rád ragad”.