„Tényleg van mennyország!”
Egy négyéves gyermek halálközeli élménye
Marika néni tanúságtételei 2.
A jóságos Mennyei Atya iránt érzett hálából szeretném elmondani életem legnagyobb próbatételét, hogy ezzel is növeljem mások hitét, Istenbe vetett bizalmát.
1977-ben történt, ekkor 34 éves voltam. Két gyermekünkkel, egy 11 éves fiúval és egy 8 éves kislánnyal közös háztartásban éltünk egy 3 szobás városi lakásban. A téli influenzát lábon hordtam ki, hogy munkahelyemen helytállhassak és a következménye tüdőgyulladás lett. A kezelőorvos olyan gyógyszert írt fel, amin a gyógyszergyár feltűntette, hogy terhesség esetén nem alkalmazható. Két doboznyi elfogyott belőle, mire megérkezett a vizsgálat eredménye: nem betegség, hanem terhesség az oka a ciklus kimaradásának.
Drog és szabadulás
“Hirdesse életed az Úr szabadítását” -a jelmondatot 1998 nyarán egy keresztyén drogterápiás otthonban, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszióban, azon az igés lapon olvastam, amelyet életem első bibliájával együtt érkezésemkor kaptam. Ezt a bibliát forgatom mind a mai napig – de akkor még nem jelentett számomra semmit.
Normál családi körülmények között, Zuglóban nőttem fel szüleimmel és testvéreimmel. 1993ban, 17 éves koromban azonban valami megváltozott bennem és körülöttem is. Elindultam egy olyan úton, amelynek a végén a társadalom deviánsnak és szenvedélybetegnek bélyegzett.
Kántorok credója
A tökéletességet még egyetlen kántor sem érte el. Ha elérte volna, akkor a szentek között is akadt volna már legalább egy. A mi feladatunk az, hogy másoknak szebbé tegyük az Úrral való találkozást (Uram, jó nekünk itt lenni). Amíg mások a templomban imádkoznak, mi kottákat, szövegeket keresünk, regisztereket váltunk, énekszámot beállítunk, mikrofont igazítunk és azon tűnődünk, hogy a pap beintonálására milyen hangnemben kell válaszolni, illetve, hogy a pap mivel fog minket sokkolni. Ha így fogjuk fel, akkor a kántor az, aki a templomban a legkevesebbet imádkozik.”
A TŰZ Pécsett
A délelőtti előadás alatt vágy volt bennem közbenjáró imát kérni. A hivatalos program szerint, ha jól emlékszem, ez délután 1 óra utánra volt kiírva.
A sátor jobb oldalán ültünk, Denny Donahue ott imádkozott másokért. A csoportból az egyik hölgy biztatott, hogy menjek most imát kérni, mert délután sokan lesznek, de nem volt bátorságom.
Meglátom benne Jézust
Pünkösdhétfő, reggel fél 6, Szeged.
A Katolikus Karizmatikus Megújulás Máriaremetén tartandó Országos Találkozójára gyülekező testvérekkel együtt várom a buszokat. Többen az utolsó napokon törölték a jelentkezést, mások nem ígérték biztosra, hogy jönnek. Azért maradtunk valamennyien.
Isten közöttünk
Defekt Németországban
Egy franciaországi életközösséghez tartozó testvérünktől kaptunk meghívást, hogy az ünnepi örökfogadalom tételére utazzunk el a közösség Normandiai otthonába. Ilyen hosszú út megtételére alkalmas gépkocsink nem volt, ezért azt mondtuk, hogyha sikerül autót szereznie, akkor szívesen nekivágunk a 2000 km-es útnak, jóllehet két család számára, 7 kicsi gyerekkel még ez sem ígérkezett egyszerűnek.
Házas Hétvége
Hit és megtérés
Laci: A mi lelkiségünk, a Házas Hétvége ereje a házaspárok egymás iránti szeretetében rejlik. Ezért úgy gondoltuk, hogy ezt az erőt mutatjuk most be nektek.
Kata: Nem tudunk és nem ismernénk sem hitről, sem megtérésről teológiai fejtegetésekbe bocsátkozni, de személyes példánkat, átélt tapasztalatainkat szeretettel hoztuk közétek.
Mindenki nagyon kedves volt
Kedves Testvérek !
Tudom, kicsit későn írok a szegedi találkozóról, tanév eleji teendőim elszólítottak a géptől.
Közösségünk 12. alkalommal vett részt a találkozón, 30-an utaztunk Mágocsról /Baranya megye/ különbusszal. Eddig nagyfiam is többször eljött, most nem ért rá. 9 éves kislányom előző este megkérdezte, hová is megyek, mi lesz ez, stb.
Megpróbáltam lebeszélni az utazásról, hogy 5-kor indulunk, későn érünk haza, stb., de ott mindig nagyon jó együtt lenni. Elhatározta, hogy eljön velem, mindent “elvisel”, csak hogy velem lehessen. /Mindig ilyen édes!/ 6 évesen ugyanilyen megfontolásból képes volt eljönni velem Kecskemétre lelkigyakorlatra.
Levélféle egy nem karizmatikushoz
46 éves voltam, amikor megtértem. (Meg voltam keresztelve, eljutottam a bérmálásig is – akkor már csont hitetlenül 14 évesen; hit és Isten nélkül éltem 46 éves koromig. )
Nyaralás- a hálaadás hete
Sok év után ismét Keszthelyre indultunk, hogy egy hetet töltsünk a Balaton partján lévő egyetemi üdülőben. Útközben, mint mindig, megálltunk Sümegen és bementünk a Kegytemplomba, hogy elmondjuk a hála, a köszönet és a kérés szavait.
Áldás forrása a kereszt
Győzelem a keresztben
A betegek világnapján szeretnék néhány gondolatot megosztani, mivel magam is a szenvedő, a betegséget jól ismerő emberek közé tartozom.
Miért van betegség, szenvedés, halál? Ez a kérdés minden ember életében felmerül.
Az Ószövetség a betegséget Isten büntetésének tartotta. Sajnos, ez a büntető istenről alkotott kép még ma is sokakban él. Pedig Isten, szerető mennyei Atyánk Krisztusban olyan Istenembert küldött a földre, Aki a mi betegségünket viselte, a mi fájdalmaink nehezedtek rá, a mi bűneinkért szúrták át és az Ő sebei szereztek nekünk gyógyulást. (vö. Izajás 53,4-5)
A szenvedés nem büntetés, hanem részesedés Jézus Krisztus megváltó szenvedéséből.
“Halál, hol a te győzelmed?” (2011)
93 éves, hólyagrákban szenvedő édesapámnak, a múlt év (2002) nyarán döntenie kellett, hogy hozzájárul-e egy cső veséjébe való beültetéséhez vagy sem. Ő ezt a lehetőséget első hallásra kereken elvetette mondván: „93 éves vagyok. Idáig jó mozgású, ép elméjű emberként élhettem. Nem akarom csővel, zacskóval folytatni az életemet; igaz közölte velem a főorvos, hogy így csak néhány napom van hátra még és beáll a mérgezés.
Van-e szerencse ?
Ifjabb koromban kedves időtöltéseim közé tartozott a természetben való bóklászás.
E történet idején sporttársaimmal hódoltunk ennek a gyönyörű tevékenységnek. Vagány emberek voltunk, kilátók tetején, sziklaperemek -alattunk a nagy mélységek- szélén kézállásba, fejállásba, könyökmérlegbe lendültünk, az volt a menő, aki tovább bírta, s merészebben döntötte a testét a zuhanási vonal fölé. Ha valami veszélyes adódott, rögtön tetszeni kezdett nekünk, s versenyezni kezdtünk, ki tud félelmetesebb mutatványt. Az, hogy megálljunk egy szakadék szélén, lebámulva, hogy ki bátorkodik jobban a szélére, az semmiség volt.