A Szentháromság titka és a sokszínűség

Egy korábbi posztomban írtam Michael Novakot és A demokratikus kapitalizmus szelleme című könyvét idézve arról, hogy miért is fontos a Megtestesülés, mint erkölcshöz, gazdasági elvekhez hozzájáruló Történés. A Novak által kiemelt 6 tantétel közül az első a Szentháromság. A bizánci rítusú egyház szertartási sajátossága, hogy a nagyobb ünnep másnapján arról emlékezik meg, amihez, akihez kapcsolódik az ünnep. Így a Szentlélekről való pünkösdi megemlékezés után a teljes Szentháromságot ünnepeljük Pünkösd hétfőjén, azaz ma.

9 dolog, ami nem a kereszténység

Fontos tisztáznunk, hogy mi nem a kereszténység — annak érdekében, hogy megláthassuk, eddig helyesen éltük-e meg a hitünket. Ebben segíthet az a 10 szempont, melyet Brian Orme, a ChurchLeaders.com weboldal rendszeres szerzője megfogalmazott. A hozzájuk fűzött kommentárt – csakúgy mint az egész cikket – az Infaustus blog jelentette meg.

Vianney Szent János gondolatai a Szentlélekről

Tíz idézet az arsi plébános Szentlélekről szóló katekéziséből

Akiket a Szentlélek vezet, a boldogság sokféle formáját tapasztalják magukban.

Hit = cselekedet

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)

Keresztényként napról napra kerülök olyan helyzetekbe, ahol a hitem tökéletesen szembemegy a józan ésszel. Teljesen értelmetlen dolgokat csinálok teljesen indokolatlan időpontokban. És megdöbbentő, de még sose jöttem ki belőlük rosszul! Szeretném néhány nagyon érdekes tapasztalatomat elmesélni Nektek.

A szülőföldön maradásra és annak betöltésére buzdított a csíksomlyói búcsú szónoka

Ne hagyjuk elnéptelenedni szülőföldünket és ne vesszen el a magyarság hite – erről beszélt a csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka, Csintalan László tiszteletbeli kanonok és főesperes, csíkdelnei plébános május 14-én.

A csíksomlyói hegynyeregben idén is százezrek gyűltek össze a hagyományos pünkösd szombati búcsún. A szentmise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családpasztorációért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak a csíksomlyói Szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem árvák. Ferenc pápa nyomán elmondta: Ne engedjük, hogy az egyház árvaházzá legyen, ne engedjük el a szűzanyát! Majd hozzátette: azt se engedjük, hogy nemzetünk árvaházzá legyen.

„Igazságot szeretetben!” pályázat

Gyakran kapok több irgalmasságra felszólító hozzászólásokat a bejegyzéseim alá. Az irgalmasság mibenléte általában nincs kifejtve, ezért érdemben megfontolni sem tudom a dolgot, de mi lenne, ha kifejtenétek konkrét esetekre vonatkozóan? Ennek szeretnék egy esélyt adni.

Az alábbi feladatokat lehet megoldani (ahányra reagálni kívánsz), rövid válaszlevelekben, mondjuk 300 szó max / feladat (ami épp annyi, mint ez a bejegyzés). A határidő legyen mondjuk május végéig. Azokat a válaszokat, amikből tanultam valamit, vagy elgondolkodtattak, közzé is teszem valamilyen formában a megjegyzéseimmel anonim módon persze. (Ha a leveled csak nekem szól, és semmiképpen nem akarod, hogy lehozzam, írd bele a levélbe!)

Változás a tanításban

Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítása a 8. fejezetben kifejtett tanítás miatt éles bírálatokat váltott ki. A házasságszinódus után kiadott dokumentum ugyanis bizonyos esetekben megnyitja a lehetőséget az elvált és polgárilag újraházasodott katolikus hívek szentségekben való részesedése előtt, mégpedig anélkül, hogy az előző házasságot érvénytelennek mondta volna ki az illetékes egyházi bíróság. Ferenc pápa a 8. fejezet 305. pontjában megállapítja: