Türelem és várakozás
A türelem nem a várakozni tudás képessége, hanem hogy várakozás közben is megtartsuk jó kedélyünket.
A türelem nem a várakozni tudás képessége, hanem hogy várakozás közben is megtartsuk jó kedélyünket.
Az 1800-as évek közepén Henry David Thoreau esszéíró, költő és filozófus egy olyan kijelentést tett, amely sokunk számára ismerőssé vált: „Az emberek tömege csendes kétségbeesésben él”. Bővebben pedig így mondta: „Amit lemondásnak hívunk, az az igazi kétségbeesés. … Az öntudatlan kétségbeesés húzódik meg a játékaink és szórakozásaink mögött is.”
Ez nem épp a legfelemelőbb megfigyelés. De több mint 150 évvel később még mindig van benne igazság. Ez a ’csendes kétségbeesés’, amit ő említett, úgy tűnt, hogy néhány évvel ezelőtt, a világjárvány idején sok ember számára még élesebbé vált. A napi rutinok felborultak, az emberek elvesztették a munkájukat, a karantén és a zárlatok fokozták az elszigeteltség érzését. Amit mi ’normálisnak’ ismertünk, a feje tetejére állt.
Lehetőségem volt nemrég időt tölteni Alberttel, egy régi barátommal, aki éveken keresztül vezetőként szolgált a CBMC-ben. Vendégelőadó volt egy konferencián, és néhány olyan dologról beszélt, amit a bibliai elvek gyakorlatba ültetéséről tanult az üzleti- és magánéletben.
Az egyik életformáló ismeret, melyet a tapasztalatai során szerzett a következő volt: „Isten sosem ad olyan elvet az Igében, melyet nem tudsz gyakorlatba ültetni.” Hozzátette: „Mikor bibliai elveket követsz, sosem tévedhetsz.”
Az alábbi 30 pontból 28, a Timóteus Társaság: Fiatalok az élet küszöbén II. (FÉK) c. kötetének 125-126. oldalán olvasható. Érveiből a nem hívő fiatalok is megsejthetik, hogy a tisztaság „parancsa” nem ésszerűtlen és nem „ránk erőltetett egyházi szabályozás’, hanem minket védő, a hosszútávú párkapcsolat teljességére vezető segítség. A listát csekély változtatással és két pontnyi kiegészítéssel adom közre. Köszönet a netes forrásnak.