A Bibliában Tóbiás könyvében olvashatunk Szent Rafael főangyalról, aki meggyógyította Tóbiás apját, a vak Tóbitot.
Nagy Szent Gergely egyháztanító, Rafael arkangyalt Isten gyógyszerének nevezte. Mennyei orvos, angyali gyógyító, Isten gyógyszere nem emberi elnevezések; ezek csak hasonlók ahhoz a névhez, amit Isten maga használt – Rafael, az emberek testi, szellemi és lelki szenvedéseink gyógyításával megbízott arkangyal.
Szent Mihály arkangyal neve – és a név a Bibliában mindig a lényeg hordozója – csodálkozó örömteli felkiáltás és figyelmeztetés is egyben: “Ki olyan, mint az Isten?” A sátán, az őskígyó lázadása éppen abban áll, hogy Isten fölsége nem örömre, hanem irigységre hangolja, olyan akar lenni, mint az Isten, de Isten és az ő kegyelme nélkül. Erre a lázadásra próbálta rávenni Ádámot és Évát, s ezzel kísért minket is nap mint nap. Hétköznapjaink meg vannak jelölve a Szent Mihály és a sátán közt folyó küzdelemmel, amely ugyan már örökre eldőlt, de még tart az utolsó napig.
Nagy a baj, ezért rengeteg munkát adunk a Szűzanyának, az angyaloknak és a szenteknek. Védelemért, a járvány megszűnéséért és gyógyulásokért könyörgünk, odatesszük magunkat ezerrel. Végre!
A Szentlélek is, az angyalok is csendben, a szív csendjében beszélnek hozzánk. Sokkal fontosabb az, amit ők mondanak nekünk, mint amit mi mondunk nekik. Nem süketek, elsőre megértik és teszik, amit értünk tehetnek. A kérdés az, mi hajlandók vagyunk-e meghallani mindazt, amit segítő szolgálatuk közben ők mondanak nekünk? Nem vagyok egyedül, aki Szent Rafael arkangyalhoz fordultam imában.