Az alábbiakban Barsi Balázs ferences atya szavait idézem szó szerint ebből a prédikációból: A szentmise nem pasztorációs terület. Nem ott kell
Több éves hagyományt követve, március 6-án a Budapesten és környékén élő görögkatolikusok Kocsis Fülöp metropolita vezetésével Előszenteltek Liturgiáját végeztek a
Néhány férfi a plébániáról szeretett volna lelkigyakorlatot tartani a nagyböjt előtt, ezért azt javasoltam, hogy menjünk el a hegyekbe egy
Az igen.hu oldalain bukkantam egy írásra, amely a tridenti rítusú szentmiséket az új evangelizáció eszközének tekinti. A Szent Mihály Laikus Káptalan által szervezett miséket Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes mutatja be – az interjú is vele készült.
“Minden évben van jó pár felnőtt megtérőm vagy áttérőm (legtöbbször reformátusból), akik felveszik valamelyik szentséget, és a hagyományos római rítusban tapasztalják meg a katolikus identitás sajátosságát. Így én a régi rítust kifejezetten az új evangelizáció eszközének is tartom – mondja Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes, aki Délvidékről érkezett Magyarországra, és a Szent Mihály Laikus Káptalan által szervezett régi római („tridenti”) rítusú miséket celebrálja a pesti belvárosi templomban, minden vasárnap délben. Gellért atya rámutat: a Szentlélek nem vett ki szabadságot a középkorban.
A II. Vatikáni Zsin SACROSANCTUM CONCILIUM kezdetű konstitúciója a szent liturgiáról
1963. december 4.
Hatodik fejezet
(A szent zene jelentősége)
112. Az egyetemes Egyház zenei hagyománya fölbecsülhetetlen értékű kincs. Minden más művészi kifejezésmód fölé emelkedik, leginkább azért, mert a szent szövegeket kísérő dallam az ünnepélyes liturgiának szükséges és integrális része.
1. A szent liturgia az első évszázadokban
A hagyományos római rítusban a celebráns a szentmisét szent helyen – a szentélyben vagy presbitériumban – mutatja be, mely el van különítve a templom többi részétől az áldozat számára, hasonlóan a zsidó templom Szentek Szentjéhez, melyre a celebráns kifejezetten is utal az Aufer a nobis kezdetű csendes imában, miközben fellép az áldozati oltárhoz: „Vedd el kérünk, Urunk, gonoszságainkat, hogy a Szentek Szentjébe tiszta szívvel mehessünk be.” Miközben ezt az imádságot mondja, a celebránst eltölti Isten szentségének és a megünneplésre váró misztériumok magasztos természetének gondolata.
“Háttal misézés”, ráadásul latinul? Minek ez az egész? De ami még fontosabb: miért vonz annyi fiatalt? Kiss Bertalannal beszélgettünk a fiatalok pedagógiai megtévesztéséről, a kiüresedett szokások veszélyéről és arról, baj-e, ha van gitár a templomban.