Háború a Bibliában
Hadviselés és háború a Katolikus Egyház tanításában
AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
A Biblia szemléletében a háború nem csupán erkölcsi probléma, hanem része a világtörténelemről alkotott képnek is. Szinte jelképe vagy az emberi tapasztalatból vett kifejezése annak a történelem mélyén zajló küzdelemnek, amely Isten és a sátán között folyik. Ennek a küzdelemnek a tétje az üdvösség, azaz a szabadulás, az emberiség jóléte és biztonsága, mégpedig nemcsak evilági értelemben. Isten akarata a béke, de ez a béke győzelem árán valósul meg, amelynek pedig harc az előfeltétele[1]. Az ószövetségi könyvek a háborút az emberi állapot egyik lényeges velejárójának tekintik. Az ókori keleti népek tapasztalatát a bibliai gondolkodás Izrael sorsának képébe is belevetítette. A Seregek Urát úgy is tisztelték, mint a nép győzelemre segítőjét (vö. például Zsolt 74, Z3-IS; 89,10-11).