A menny a nőké, a pokol a férfiaké?
„A feleségem foglalkozik ezzel.” Mennyire döbbenetes hallani ezeket a szavakat egy férfitől, amikor megkérdezik, hogy gyakorolja-e katolikus hitét vagy továbbadja-e gyermekeinek annak hittételeit és erkölcsét. Tekintettel annak szükségességére, hogy a halál a kegyelem állapotában következzen be, és az általános szabályra, hogy a fa ott ér földet, amerre dől, ebből következik, hogy ezeknél az embereknél a menny a nőké, a pokol a férfiaké.
Nem zárjuk ki a halálos ágyon való megtérést vagy a kegyelem csodálatos beavatkozásait. Ezek a dolgok megtörténnek, de a legjobb katolikus hagyomány morális ösztönzése arra kötelez bennünket, hogy ne feltételezzük ezeket; a szentek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy úgy halunk meg, ahogy éltünk. Ezért törekedni kell arra, hogy jól éljünk, vagyis Isten kegyelmében.
