Hamvazószerdával kezdetét vette a nagyböjt. Az a nagyböjt, amelynek igazi liturgikus neve így hangzik: a húsvéti előkészület szent negyven napja. Ez név jelzi, hogy ebben az időszakban nem is a böjtölésen van a hangsúly, hanem az előkészületen, aminek egyik eszköze az önmegtagadás, a böjt. Ugyanis a szent negyven nap értelmét a húsvétra irányultságában nyeri el.
Hasznos útmutatóra bukkantam a böjti fegyelemről, melyet a Szent Mihály Laikus Káptalan állított össze A szerk.
KIRE NÉZVE KÖTELEZŐ? | Az absztinenciára köteles mindenki 14 éves korától kezdve élete végéig. A böjtre 14 éves korától kezdve 60 éves koráig.
A böjt a legtöbb katolikus számára idegen fogalom a modern világban. Azért ilyen, mert szinte mindannyiunknak még csak abban a kegyelemben sem volt részünk, hogy hallhassunk róla egy homíliát, nemhogy egy józan prédikációt erről.
Olyannyira ellenséges a böjt fogalma, hogy az templomban felolvasott Szentírás sok fordításában a mi Urunk híres passzusa, „Az ilyen démont nem lehet kiűzni, csak imádsággal és böjtöléssel”, az utolsó két szót kihúzták.
… „jó az imádság böjttel és az alamizsna igazsággal.” (Tób 12,8)
Isten a világot saját dicsőségére teremtette, ennek szolgálata a mi feladatunk is, és az üdvösségre való meghívásunk is Isten dicsőségének, azaz tökéletességének boldogító szemlélésére szól. De miért akarja Isten, hogy böjtöljünk, alamizsnálkodjunk? Miként szolgálja ez az ő dicsőségét?
Jézus azt tanította, hogy csak az lehet a követője, aki kész elveszíteni az életét érte és az evangéliumért (Mk 8,35). A lemondás alapvető a tanítványságban. Pál ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy aki tiltja a házasságot és az ételek élvezetét, démonokra hallgat (1Tim 4,1-5). Vagyis az élvezet is bizonyos szempontból alapvető a tanítványságban. Jézus nem azt kérte a sokaságtól, hogy böjtöljenek, hanem megszaporította számukra a kenyeret, sőt, borrá változtatta egy esküvőn a vizet, valamint rendszeresen együtt lakomázott bűnösökkel, ezért falánknak és részegesnek nevezték (Mt 11,19).
Érdekes házassági feltételt fogalmazott meg egy ismeretlen bencés szerzetes. Lelki leányainak azt tanácsolta, hogy olyan férfihoz menjenek feleségül, aki tud böjtölni.
Azt felelhetnénk erre, hogy böjtölni mindenki tud. Csakhogy böjt és böjt között nagy különbségek vannak.
A böjt általában ételről való lemondást jelent, de más módjai is lehetnek. Például böjtölhet valaki úgy, hogy lemond a közösségi média használatáról.
Elmélkedés 2022. március 2. Hamvazószerda Varga László megyéspüspök
Az atyáinktól származó sok dolog között, amelyek szükségesek a hagyomány helyreállításához, kevés olyan dolog van, amelyet jobban elhanyagolnak, de amely ugyanakkor szükségesebb is lenne, mint a testi böjt. Még a hívő katolikusok is, akik buzgón törekszenek a szentmise és a valóságos jelenlétnek kijáró tisztelet helyreállítására, a legalapvetőbb böjtöt, amelyet atyáink még 1950-ben is gyakoroltak, ritkán értik és gyakorolják. Ráadásul a modern világnak a saját étvágya és az érzéki élvezetek iránti rabsága a rabszolgatartó közösségi média mindenütt jelenlévő uralmán keresztül a katolikus családokba is behatol. Ezért ebben a cikkben az a szándékunk, hogy az olvasóknak megadjuk a szükséges ellenszert mind a lelki életben burjánzó tanbeli tévedésekkel szemben, mind pedig az elődeinktől származó szükséges gyakorlati bölcsességet a böjt eme erényének visszaszerzéséhez.
Három dolog élteti a hitet, állandósítja a buzgóságot és őrzi meg az erényt: az imádság, a böjt és az irgalmasság. Amit imádkozva kérünk, amiért amiért böjtöléssel esdeklünk, azt az irgalmasság cselekedetei által nyerjük el.