A feladásnak nincs helye a szótárunkban
Néhány évvel ezelőtt egy michigani iskolai focicsapat lemondta a szezon utolsó öt meccsét, miután nemcsak hogy vesztésre álltak, hanem pontot sem szereztek. Tudom, hogy fáj a vesztés és a góltalanság, de az még jobban fáj, hogy valaki lemondott erről a csapatról.
Gondoljunk a lehetséges győzelmekre, amelyeket ezek a sportolók már nem fognak megtapasztalni. Nem a pályán aratott győzelmekre gondolok. A beszámolók alapján a csapat valószínűleg utolsó helyen végzett volna. Az igazi győzelem azonan nem az eredményjelzőn szereplő pontokról és helyezésekről szól. Ami számít, azok az életben aratott győzelmek, amelyeket a sportolók nem tapasztalhattak meg ebben a szezonban. Gondolom, az edzők és a sportvezetők még sosem hallották a híres Winston Churchill-idézetet: „Soha ne add fel – soha, soha, soha, soha, soha, semmiben, nagyban vagy kicsiben, nagyban vagy jelentéktelenben, soha ne add fel….”. Számára a „feladás” felért egy káromkodással.