A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az „anyagi” szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen „kirándulnak”, az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor.
Urunk Jézus!
hálát adunk Neked, hogy Szentleíkedet elküldötted. Hálát adunk Urunk, hogy tüzet bocsátottál a földre és azt akarod, hogy föllobbanjon.
Kérünk Urunk, lobbantsd föl a mi szívünkben is a Lélek tüzét. Kérünk Urunk, hogy ne engedj el a templomból addig, amíg el nem vetjük magunktól a fölösleges haszontalan dolgokat.
Ők az idei „Házasság hete” arcai – interjú Keresztes Ilonával és Mohay Tamással
Szinte felfoghatatlan, hogyan tud két vadidegen ember olyan közel kerülni egymáshoz, hogy aztán testestől-lelkestől összekapcsolódik az életük – fejtegeti a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője. Keresztes Ilona és férje, Mohay Tamás néprajzkutató az idei Házasság hete „arcai” nemcsak a házasság szépségeiről, hanem a kísértésekről, a gondokról és veszekedésekről is kendőzetlen őszinteséggel beszélnek.
Judit testvér megjegyzései a video kapcsán alább olvashatók. A szerk.
Hittani Kongregáció
Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról
Fordította: Gresz Miklós
„Az ÚR szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. … Akik az ÚRhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.” (Zsolt 34, 16-19)
Erősen szorítottam a kormányt, és néztem a kórház sürgősségi bejáratát. A szívem vadul dobogott, mint egy robbanás előtt álló bomba. Szinte elviselhetetlen volt a feszülés a fejemben. A láthatatlan súly a mellkasomon olyan volt, mintha valaki egy kőbaltát dobott volna rá.
„Nem azt kérem, hogy gondolkodjatok Rajta, sem hogy sok gondolatotok legyen, vagy nagy és fennkölt megfontolásokra késztessétek értelmeteket. Nem kérek többet, csak hogy tekintsetek Rá . Hiszen ki akadályoz meg abban, hogy lelki szemeiteket Rá emeljétek – még ha csak időről időre is, ha nem vagytok képesek többre?
Manapság a böjt hallatán sokan a szikkadt, sápadt arcú vallási fanatikusokra, aszkétákra gondolnak. Másoknak inkább az étrendjükre kínosan figyelő vegetáriánusok – vagy éppen az alakjukat féltő fogyókúrázók jutnak eszükbe. A böjtölésnek valóban többféle oka lehet.
Részlet Pezenhoffer Antal „A magyar nemzet történelme III.” c. könyvéből, amelyet Szeifert Ferenc (+2010) csolnoki plébános atya adott ki, és amely ITT megtekinthető.
Az egyház időről időre új dogmákat is mond ki. Szűz Mária mennybevitelét például csak a mi időnkben, a szeplőtelen fogantatást 1854-ben, a pápai tévedhetetlenséget pedig csak 1870-ben.
„A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.” Péld 11,27 (KG)
Egyik barátnőm házassága összeroppant. A férje elhidegült tőle. Éveken át szerette a feleségét, de nem tudta neki úgy kimutatni, ahogy az asszony képzelte. Barátnőm egyre kevésbé bízott a szerelmében. A férfi végül levonta a tanulságot, hogy sosem tudna a kedvére tenni, a barátnőm sosem lenne boldog mellette. Ezért sajnos elment.
A cselekedetek többet fejeznek ki mint a szavak. Mondhatod, hogy tiszteled a férjed, de nehezen fogja elhinni hacsak viselkedésed nem igazolja.
Hogy néz egy élet, amelyben kifejezed a megbecsülést? Itt 25 tanács olvasható, mely segít, hogy egy szó nélkül kifejezd megbecsülésed. Ha szokásoddá teszed azokat a dolgokat, amelyeket itt olvasol, legközelebb, amikor kifejezed megbecsülésed, nem fog gondolkodni, hogy tényleg úgy gondolod-e.
Hullafoltos, vénhedt, homályos imádságház ez a mi kis templomunk, melyben első bírói ítéletemet ki kell mondanom. Szürke, kietlen kőcsontváz, nedves falain kiütött a zöld nyirok. Repedezett, vedlett, szúette, homályos, amelyben minden porba szakadt. A vörösre mázolt faszentek idétlenül előrenyujtják kezeiket, melyekről letöredeztek az ujjak, s a primitiv képek szemeit megette a salétrom.
„A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot.” (Jn 16,33b)
Házasságunk elején a „Velcro-fiú” nevet adtam a férjemnek Barrynek. Azzal érdemelte ki, hogy bármerre fordultam, mindenütt ott volt. Tapadt, mint a tépőzár. Eleinte úgy éreztem, megfulladok az oxigénhiánytól.
Egy francia pap meséli: – Felszentelésem után nem sokkal San Giovanni Rotondóba mentem. Kértem Padre Piót, „fogadjon el engem” mint „lelki fiát”.
„Jól van – mondta -, de ne hozz rám szégyent”.