„Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: A sasnak az útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal.” (Péld 30,18-19)
Egy egész hétvége. Gyerekek nélkül. Csak a férjem meg én, kettesben a hegyekben.
Mint egy megvalósult álom. Leszámítva, hogy…
– Nem tudom megenni, vegás vagyok. – Megvizsgálták annak a halnak a higanytartalmát? – Az a kenyér gluténmentes?
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
– Nem tudok gondolni semmit, mert fogalmam sincs róla, hogy ki lehet …
Az is csodálatos volt, hogy bár elég sokan látogattak akkoriban, de sohasem találkozott össze senkivel. Vagy éppen akkor ment el valaki és utána nyomban Ő jött; vagy Ő volt ott és távozása után jött más. Édesanyám is kezdte figyelni. Többször be is nézett a szobába, volt-e már? Ha közvetlen a látogatása után jött be valaki, mind azzal lépett be: „De finom illat van itt! Milyen virágtól?” (Amikor kétszer nem jött, Édesanyám egész nap mellettem ült, mert rosszul voltam.) Magamban sokszor gondoltam arra, hogyan tudja, hogy nincs most itt senki. Mindig olyan biztonsággal jött, mintha tudta volna, hogy nem zavar senki. Mióta Lelkiatyám mondta, hogy sejti, ki lehet a látogató, engem is jobban foglalkoztatott. Nagyon megszerettem, el sem tudtam volna gondolni, hogy egyszer majd elmarad.
Manapság, amikor az újkori bevándorlás és az iszlám térhódítása egyértelmű, a keresztény európai ember lassan úgy érezheti, hogy kisebbségbe kerül hazájában, de még az öreg kontinensen is. Az egyértelműhöz még csak annyit, hogy ami az egyszerű embernek az, nem biztos, hogy az uniós vezetőknek is egyértelmű. Ennek példáit nap mint nap láthatjuk és olvashatjuk a sajtóban.
A böjt nem csak azt jelenti, hogy ritkán eszünk, hanem azt, hogy keveset eszünk; nem is azt, hogy egyszer eszünk, hanem azt, hogy nem eszünk sokat. Oktalan az a böjtölő, aki kivárja a megfelelő időpontot, és étkezés idején egészen átadja magát – testével és elméjével – a telhetetlen falánkságnak.
Süveges Gergő apaszemmel a családjáról
Azt szeretném, hogy a gyermekeimnek biztonságot adó, megtartó, az ő pártjukon álló apaképük legyen, mert ez tényleg alapvetően befolyásolja az istenképüket – mondja Süveges Gergő. A népszerű műsorvezető sosem akart pap lenni, de elvégezte a teológiát. Most a rádiózás mellett magánembereknek és egyházi közösségeknek segít.
A jóga a hinduizmusban gyökerező okkult spiritualitás felé vezet. Legfőbb veszélye, hogy a szentháromságos Istentől elszakadva – más ezoterikus és okkult tevékenységekhez hasonlóan – olyan spirituális világra nyit kaput, ahol nincs védelem a valóságosan létező gonosz szellemi erők ellen. A kapu mögött sokak tapasztalata szerint lejtő következik. Az „eredmény” sokszor csak hónapok, évek múlva mutatkozik, és sokféle formát ölthet a szorongástól a pszichés problémákon át a démoni zaklatásokig. Hogy a veszély mennyire valós, az alábbi tanúságtétel is igazolja, amelyet írásban küldött el egy fiatal lány 2016 januárjában.
Fr. Z’s Blog mintájára kipróbálom ezt a kommentelős bejegyzést. Izgalmas! Visszajelzéseket szívesen fogadok!
A La Croix katolikus francia napilap május 9-én interjút készített Ferenc pápával a Vatikánban, amelyet május 17-én, kedden tettek közzé. A beszélgetést teljes terjedelmében a Magyar Kurír közölte. (Kommentár pirossal).
A pap ezekkel a megdöbbentő szavakkal kezdi a keresztelés szertartását:
Pap: Kedves keresztény hívek! A szülők számára nagy öröm és ajándék a gyermek. A keresztény szülők ezt az ajándékot Istennek, minden élet forrásának köszönik meg. Szent hitünk tanításából azt is tudjuk, hogy Isten, a mi mennyei Atyánk, a keresztség által isteni életben részesíti az embert. Gyermekévé fogadja, a Szentlélek templomává és a mennyország örökösévé teszi.
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
A buzgó édesanya mindjárt oltárt készített az Oltáriszentségnek, gyertyát gyújtott és egész éjszakáját imádásban töltötte. Reggel mindent elvittek a templomba. A hitoktatónak, Hermann Tádé atyának adták át.Mikor átvette az Oltáriszentséget, elsírta magát. Azon a reggelen abból a cibóriumból áldoztak.
Minden az imádság, a csönd és a szeretet gyümölcse. Megértettétek az ima hatásait? Szeretet az imádságban – szeretet Krisztusban. Ez az, ami valóban használ. Amennyire emberi szeretettel szeretitek a gyermekeket – ami gyakran beteges szeretet –, annyira zavarodnak majd össze, annyiban lesz a viselkedésük elutasító. De ha a szeretetetek egymás közt és a gyerekek felé keresztényi és szent lesz, nem lesz semmi gondotok. A szülők szentsége menti meg a gyermekeket. Hogy ez bekövetkezhessék, az isteni kegyelemnek kell hatnia a szülők lelkében. Senki sem lesz szentté egymaga. Ugyanaz az isteni kegyelem fogja megvilágosítani, átforrósítani, és életre kelteni a gyermekek lelkét.
