Székely újévi köszöntő
Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.
Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Pulyát asszony ölébe.
Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.
Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Pulyát asszony ölébe.
Egy történetet hadd meséljek el, amit én az alábbi formában hallottam. A középkorban a Kaukázus hegyei között sok harcias törzs élt. Ezek a vad törzsek gyakran hadakoztak egymással, de kudarcaikat sokszor az okozta, hogy belső viszályok is tizedelték őket. Volt azonban egy különösen erős törzs, amelyik a hadi sikereit rendkívüli belső összetartásának köszönhette. Amikor a törzs tagjait a belső egységük titkáról kérdezték, mindig egyetlen nevet mondtak csak, hadvezérük nevét: Semil. Ő az összetartásuk oka. Semil, az igazságos – így nevezték. „Hadvezérünk mindig megtartja az adott szavát.” Semil volt a törzs belső egységének és külső sikerének a titka. Az igazságos hadvezér, akinek feltétlenül bíztak a szavában.
A Nyugat haldoklik, mert ünnepei betegek. A nyugati civilizáció társadalmai elveszítették az ünneplés lényegét, a Szenttel, az emberi létezés végső értelmével való kapcsolatot, s helyette a világot és az embert ünneplik. Ez a bálványimádás: az ember nem felszenteli a világot, nem felajánlja munkája legszebb alkotásait, hanem profanizál mindent.
Semmi sem szent többé, nincs szent rangsora a dolgoknak, az emberi gesztusoknak, és nincs szent határvonal, amelyet átlépni annyi, mint elpusztulni. A parttalan szabadságban ő, az ember akarja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz, és kijelenti, hogy erkölcsi rossz, vagyis bűn nem is létezik. Így ünnepei a bűnbe való alámerülés napjaivá válnak, s minthogy nem ismeri a személyes Istennel való egyesülés józan mámorát, öntudatlanul is annak sátáni utánzataihoz folyamodik: az orgiához, az önelkábításhoz.
Az apostolok ettől kezdve nagyon gyakran, talán mindennap is kérték királynéjukat, hogy mielőtt szertemennének a világba, megtudjanak tőle mindent, amit ő a szívébe zárva rejtegetett. Fiúi bizalommal és napról-napra növekvő tisztelettel ostromolták meg Máriát kérdéseikkel. A szeretet érdeklődésével igyekeztek bepillantani harminc boldog esztendő történetének meghitt részleteibe, amelyeket ki őrzött volna meg a számukra, ha nem az édesanya hűséges szíve?
És ő, megértve, hogy az Egyháznak joga van ezekre a kincsekre, áldozatos anyai lélekkel adta közre szívének féltve őrzött emlékeit; titkokat fedett fel az apostolok előtt, szavak, eseményrészletek jelentését magyarázta nekik s szavai nyomán mindegyre ragyogóbb világosság, lelkesebb szeretet lángja gyűlt fel a galileai férfiak szívében.
Akár hívő valaki, akár nem, Isten közeledése szüntelenül kíséri. Számtalan ember megtapasztalta. Mindenkihez elér, de oly gyengéd, hogy sokan elhárítják.
Eljött Szent Ágostonhoz, aki kicsapongó életet élt. Gyermekhangként érkezett és szólt hozzá, hogy vegye fel és olvassa a Szentírást. Ekkor írta le híres mondatát: „Uram, …magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned.”¹
Szent Anzelm írt egy könyvet a 11. században, amelynek az volt a címe, hogy Cur Deus homo? A latin cím magyarul azt jelenti: Miért lett Isten emberré? Aki még nem tette fel ezt a kérdést, az nem érthette még meg a kereszténység lényegét. A keresztény hit ugyanis nem egy értékrendről szól, noha természetesen az értékrendünkre is hat; nem arról szól, hogy hogyan éljünk együtt egy társadalomban, bár nyilván azt is befolyásolja; nem egy kultúrkör védelméről szól, bár akár azzal is kapcsolatban lehet. A keresztény hit elsősorban arról szól, hogy miért lett Isten emberré. Erre a kérdésre kell tudnunk a választ, hogy megérthessük a kereszténység mibenlétét. Azt hiszem, nem is találhatnék méltóbb témát a Divinity 1000. bejegyzésének.
Dignare me laudare te, Virgo sacrata
Ad Jesum per Mariam
Hiányosak volnának lelkigyakorlatunk tanításai, kevés értékűek a gyümölcsei, a Szeretet Királya pedig méltó szemrehányással illetne, ha Szent Szívének apostolai előtt nem beszélnék Máriáról, a Szép Szeretet Anyjáról.
„Ab initio et ante saecula.” Öröktől fogva, mielőtt az idő lett, a Szeplőtelen Királynő alakja már ott élt az Igével egybeforrottan a Gondviselés kettős tervében, amelyet az Üdvözítő volt valóra váltandó az elbukott emberiség üdvösségére. A Megváltó mellett a megváltás művének legnagyobb munkatársa, a Fiú mellett az Anya, a kegyelmek szerzője mellett a minden kegyelem jóságos közvetítője…
Balázs atya 2018 adventi beszédeit élőben közvetíti a Ferences Alapítvány.
Balázs atya 2018 adventi beszédeit élőben közvetíti a Ferences Alapítvány.
A Jézus Szíve-apostolság jellegzetes vonása
A legtökéletesebb apostol — Szűz Mária. Az isteni élet, az isteni kegyelmek sáfárjait emberi nyelven papnak, tágabb értelemben apostolnak nevezik. S volt-e ennek az isteni életnek, ezeknek a kegyelmeknek tökéletesebb, teljesebb hatalmú osztogatója, mint ő, a Nagyasszony? Elképzelhető-e, hogy Jézus Szíve túláradó gazdagságának korlátlanabb rendelkezési joggal bíró kincstárosa lehessen valaki, mint megint csak ő, az Édesanya?
Tematizálás – Kedves Nővéreim és Testvéreim ! Isten rejtély, egészen más, mint a mi általunk ismert világ. Teljes és tökéletes, A teljes harmónia, összhang és egység. Mindent betölt, mindent áthat, de nem azonos vele, vagyis azzal, amit betölt. Felfoghatatlan, nevét, mivel nem ismerjük, ki sem mondhatjuk. Nem tudjuk Őt leellenőrizni (értelmünkkel ), mert Ő ellenőriz le minket, s minden teremtményt. Nem mi gondoltuk ki Őt, hanem Ő gondolt ki minket. Ezért mondjuk róla, hogy szent. Más, mint a világ, bár Ő a világ létrehozója. Ő az Örök Jóság. Jóságából teremtette a világot.
Folytatódik a 777 egyik legmélyebb tartalma: a Papp válaszol rovatunkban Papp Miklós atya 3 – általában rendkívül nehéz és őszinte – kérdésre válaszol, amelyeket ti kérdeztek! Erre természetesen most is meglesz a lehetőség, illetve ezúton köszönjük annak a több tucat embernek a türelmét, aki még a válaszára: előbb-utóbb mindenki sorra kerül!
Ezen írás története röviden a következő. Tegnap du. Jézussal együtt elmentem, hogy megvegyem a karácsonyi ajándékokat, ami meg is történt. A végén még ezt mondtam Jézusnak.
„Kérlek, adj valami szellemi örömet is, amit odatehetek a csomagok mellé, hogy a lélek öröme ne csak evilági, materiális, hanem szellemi, mennyei is legyen.”- Reggel négykor ébresztett fel a Szentlélek ezzel a szóval a fejemben: lakástulajdonos. Fölkeltem és elkezdtem imádkozva leírni az érkező gondolatokat.
„De Jézus hallgatott”(Mt 26,63)
A csönd szelídség
Amikor nem válaszolsz a sértésekre,
amikor nem reklamálsz a jogaid miatt,
amikor Istenre hagyod becsületed védelmét,
akkor a csönd szelídség.