Konferenciabeszédek Barsi Balázzsal húsvéttól pünkösdig
Húsvét hetedik vasárnapja
Húsvét hetedik vasárnapja
Az utóbbi hónapokban a koronavírus témája uralta a világot. Az volt az elsődleges, hogy megtaláljuk a helyünket az új helyzetben, kialakítsunk otthon egy többé-kevésbé működő rendszert, testileg-lelkileg túléljük a járványt és a korlátozásokat. Háttérbe szorult, hogy azzal foglalkozzunk: hogyan tudjuk védeni a gyerekeinket a pornótól? Pedig ez a kérdés talán még aktuálisabb. mint valaha.
Mielőtt a liturgia szentélyébe lépne, hogy elvégezze a legszentebb misztériumokat, a pap felszólítja a hívő közösséget, hogy szakadjon el a földi gondoktól és teljes figyelmét a mennyei szentélyre irányítsa, ahol az örök Főpap szüntelenül felajánlja Testét és Vérét a mennyei Atyának dicsőítő, hálaadó, engesztelő és kérő áldozatul a világ üdvösségéért. Ezután hálaadásra szólítja fel őket, melynek okát részletesen is kifejti az ezután következő prefációban.
Dr. Kovács Gábor atya Mágia és hit. c. sorozatából (2004)
Papnövendék koromban egyik társamnak, aki a szeminárium többi növendékével együtt kirándult, focizás közben a bokája is kirándult. Úgy kellett hazaszállítani szegényt. Nem tudott a lábára állni, állapota rendkívül lassan javult. Egyik tanárunk azt javasolta, vigyük el egy ügyes vidéki emberhez, aki kézzel helyre tudja tenni a csontokat. Ekkor hallottam először a csontkovács szót. Dagadt bokájú testvérünkön a vidéki csontkovács csak keveset tudott segíteni, mert túl későn került hozzá.
Az angolszász országokban nagy keletje van a „… kezdőknek” című kiadványoknak – nem meglepő módon a rózsafüzér imádkozásához is ajánlják a Rosary for Dummies oldalt. Ha már megy, akkor jöhet a PRAYING THE ROSARY AND MEDITATING ON THE MYSTERIES oldal.
„Legyetek derűsek. Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban” (1Tessz 5,16-18).
Ez egy nagy feladat, melyet Szent Páltól kaptunk. Nehéz lehet örömtelinek maradni még akkor is, ha jó idők járnak, de különösen kihívás akkor, amikor az élet bonyolulttá vagy egyenesen nehézzé válik. Az első dolog, amire emlékezni kell, hogy bár van kapcsolat az öröm és a boldogság között, a kettő nem ugyanaz. A boldogság mulandó és a környezetünktől függ, míg az öröm a létezés olyan állapota, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megőrizzük a jóság, az összekötöttség és a béke érzését a nehéz időkben is.
Rengeteg vicc van a kijárási korlátozás és az enyhén javuló demográfiai mutatók közti összefüggésekről, de sokadmagammal csendben reménykedem, hogy ezeknek talán lesz valós alapjuk is. Ennek ellenére vannak köztünk olyanok is, akik ebben a helyzetben nem a kis reménysugarat vélik felfedezni, hanem az emberi méltóságuk és nemi jogaik megsértésére irányuló összeesküvést. A járvány okozta mozgáskorlátozás és az orvosi ellátásban is megmutatkozó intézkedések ugyanis nehézségeket gördítenek olyanok elé is, akik terhességmegszakításon gondolkoznak.
A migrációs vitát nézve sokan szinte automatikusan feltételezik az egyház álláspontját, azaz feltétel nélküli szeretetet azok iránt, akik bekerülnek egy [másik] nemzetbe, legálisan vagy illegálisan.
Valóban ez a helyzet? Mit mond a Biblia a migrációról? Mit mondanak az egyház tudósai és teológusok? Mindenekelőtt mit mond a legnagyobb tudós, Aquinói Szent Tamás, mondjuk a migrációról? Vajon az ő véleménye ad némi betekintést erről az égető kérdésről, ami megrázza a nemzetet és elmossa a nemzeti határokat?
Köszönet Fülep Dániel teológusnak a tisztázó kiegészítésekért. A szerk.
A COVID-19 járvány alatt a püspökök a kormányzati hatóságoknak való engedelmesség okán [bár ezt nem mindenhol, például Magyarországon sem írták elő. A szerk.] megszüntették a nyilvános szentmiséket. Az élő közvetítésű mise az interneten az idők folyamán az istentisztelet „új normájává” vált. Ez a kvázi-liturgikus újítás azonban hosszútávon negatív következményekkel járhat.
RÉSZLETEK DOMBI FERENC „HANG” C. KÖNYVÉBŐL
A számozott kérdéseket olvasók, hívek tették fel a Dombi Ferenccel „kapcsolatban álló” HANGNAK, „aki” az alábbi válaszokat adta. A zárójeles megjegyzések tőlem származnak – Juhászné, Aranka.
G. K. Chesterton irodalmi munkássága és műveiben megjelenő világlátása különösen közel áll hozzám. Nem tudom, azért van-e ez így, mivel feleségem egyetemi szakdolgozatát ebből a témából írta, így ezáltal házasságunk elején nekem is alkalmam volt elmélyülni az életműben; vagy pedig azért, mert abszolút azonosulni tudok a XX. század elejének protestáns Angliájában élő hívő katolikus íróval. Valószínűleg mindkettő igaz.
– „Meghaltam, mert vártam egy embrió őssejt kutatásra, hogy meggyógyítsanak. És te?”
– „Én voltam az embrió.”
Kérdés: Az osztályban tanulunk a genetikáról, a DNS-ről és az őssejt-kutatásról, és még a DNS klónozásáról és manipulációjáról is beszélgettünk. Megvitattuk, hogy helyes-e vagy sem. Számomra rossznak tűnik. Mit tanít az egyház?
– Andrea Macsay kérdése, e-mailben
Ha elveszítjük a dogmát, elveszítjük a lelkünket
Amint a könyv, The Devil’s Final Battle (Az ördög végső csatája) is mutatja, ma a Szentírásban is megjövendölt Nagy Aposztázia közepén élünk. Ez a hitehagyás, ahogy Ciappi bíboros mondja, az egyház csúcsán kezdődik. Oddi bíboros azt mondja, hogy a harmadik titokban a Szűzanya figyelmeztet minket a hitehagyás ellen.
A hitehagyás elleni legelső és a legnagyobb bátorság és védelem az, hogy határozottan megragadjuk és betartjuk a katolikus hit dogmatikus definícióit. Pontosan a hit dogmája az, amiről a Szűzanya kifejezetten a harmadik titok kezdetén beszél, amikor azt mondja: „Portugáliában a hit dogmája mindig megmarad stb.” A „stb.”, amit Lucy nővér leírt, világosan jelzi, hogy a Szűzanya ennél többet mondott.
MEGTARTJA – ez a felirat óriás betűkkel ott virított a kartonomon a nőgyógyász rendelőjében egész terhesgondozás alatt. Pedig nem kiscicát találtam az út szélén…