A család a krízisben leginkább érintett intézmény mai világunkban. A vallási és erkölcsi nézetek gyakorlatilag eltűntek, mintha darabokra szakadtak volna . A válási ráta elsöprő mértékű – becslések szerint a házasságok 50% -a szétesik. Ehhez hozzáadódnak a jogellenes kapcsolatok,  melyek gyakoriak és látszólag következmények nélküliek .

Ezért sokkal jobb hallani – íme, íme! – hogy a rossz idők ellenére van egy város a világban,  amelyik nem adta meg magát az egyetemes romlottságnak, és ahol a családi kötelékek annyira erősek, hogy nincs egyetlen válás sem.

Ez a kiváltságos város Siroki-Brijeg [Medjugorje közelében. A szerk.]. Boszniában található, mintegy 26.000 lakosa horvát származású, akik mindig készek voltak megvédeni katolikus hitüket,  még a legrosszabb időkben is. Ez történt például a a muszlim invázió alatt is,  századokkal ezelőtt . Ezután  az ország az ateista kommunizmus bakancsa alá került, amikor a hitet minden lehetséges módon próbára tették.

Számos megbízható katolikus oldal közreadta, hogy „Siroki- Brijeg arról nevezetes … hogy a kollektív emlékezet óta még soha nem volt egyetlen válás sem a város horvát katolikusai között.

Mi az magyarázata egy ilyen figyelemre méltó ténynek?

Először is, a horvát hagyománynak megfelelően, a város lakossága majdnem 100%-ban katolikus, és ők a hitet nagyon mélyen élik meg. Becsületbeli ügynek tekintik a házasság felbonthatatlanságának védelmezését, amit egynejű családok alkotnak, egy férfi és egy nő szövetsége által – ahogy ezt megállapítja az ország alkotmánya -, az Anyaszentegyház áldásával.

Ezt a mélységesen vallásos hozzáállást az jellemzi, hogy ők úgy tekintik a házasságot, mint a keresztet, ami elválaszthatatlanul egyesült Krisztus keresztjével. Ez vezeti a házastársakat, hogy a házasságot romantika , hamis elvárások , vagy illúziók nélkül nézzék . Reálisan tudják, a könnyek völgyében mindenkinek van hibája . Nincs kölcsönös megértés a türelem kölcsönös gyakorlása nélkül.

A házasság eme katolikus nézete az, ami megakadályozza a a válásokat és a különéléseket. Ennek a hozzáállásnak a fizikai kifejeződése egyéni módon történik. Házasságuk alatt a házastársak erőt nyernek a közös  imádkozás által a feszület előtt, amit együttesen tartanak az egyházi esküvőn.

A szertartás keretében a pap megáldja a feszületet , amit a menyasszony és a vőlegény tart. Ezután a vőlegény jobb kezét a menyasszony jobb kezére helyezi, és beburkolja kezüket egy stólával. A pár ezután fogadalmat tesz úgy, hogy kezük körbefogja a feszületet. A pap elmondja nekik, hogy megtalálták az ideális „partnert”,  akivel meg kell osztaniuk életüket a következő szavakkal : „Te megtaláltad a keresztedet! Ez egy kereszt, amit szeretned kell és magaddal vinni életed minden napján.  Ismerd meg, hogyan kell méltányolod ezt.”

Miután megcsókolták a keresztet, a házastársak azt egy trónra helyezik otthonukban,  kimutatva mély hitüket, hogy a családnak a kereszten kell megszületnie.

Amikor a minden házasságban megszokott megpróbáltatások, félreértések, nézeteltérések és nehézségek felmerülnek, mindkét házastárs letérdel a feszület elé, és megingathatatlan hittel kérnek erőt ezek elviselésére, mert Urunk igája „édes, és a terhe könnyű.” Ez a következetes hozzáállás ahhoz, hogy a kereszt erőt ad számukra leküzdeni a napi megpróbáltatásokat, ha a házasságukat Őrá alapozzák.

A házastársak tisztában vannak azzal, hogy ha az egyik elhagyja a másikat, akkor együtt hagyják el Krisztust. A tapasztalat arra tanít, hogy az álhatatosság forrása csak Krisztus keresztje, melyen keresztül örök életre juthatnak, nem pedig bármilyen külső tényező.

Az ilyen erős szövetségben születendő gyerekek már fiatal korban megtanulják tisztelni a családi feszületet, és irányítani a korai imákat közvetlenül a kereszthez.

Ezek a katolikusok a korai életkortól kezdve megtanulják gyakorolni hitüket, amit a halhatatlan portugál szerző, Luis de Camões ezekkel a szavakkal ünnepel : „Te, aki figyelmesen keresed a pihenést a világ viharos tengerén, ne várd, hogy megnyugvást találsz bárhol, kivéve a keresztre feszített Jézus Krisztusban.” A gyermekek így következetesen néznek szembe a természetfeletti szellemi élet viszontagságaival.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2019. március 26.