Július 23-án interjú jelent meg Gerhard Müller bíborossal, amelyet az ausztrál Catholic Outlook fiatal újságírója, Jordan Grantham készített a Hittani Kongregáció előző prefektusával. Az alábbiakban ebből a terjedelmes interjúból az általunk legérdekesebbnek vélt részeket közöljük, magyar nyelven. A interjú teljes szövege, angol nyelven, ide kattintvaelérhető.

[…]

Jordan Grantham: Van valamilyen tanácsa a laikusok, a papok, a szerzetesek, és a püspökök számára, hogy hogyan lehetnek fogékonyak a Szentlélekre, meghallva Isten szavát?

Gerhard Müller: […] Mindenkinek hallgatnia kell a Szentlélekre, és ha hallgatsz a Szentlélekre, azt mondod “Katolikus vagyok.”, nem konzervatív vagy liberális katolikus, mert ez a különbségtétel a Szentlélek ellen van. A Szentlélek egyesíti az Egyházat, és Ő a megosztottság és elkülönülés ellenszere.

A történelem során különféle csoportok vallották magukénak a Szentlelket, enthuziánusokként. Ők azt mondták, közvetlen érzékük, közvetlen vonaluk van a Szentlélekhez, “nekünk nincs szükségünk a Szentírásra, nincs szükségünk az apostoli hagyományra, nincs szükségünk a katolikus egyház tanítóhivatalára.”

Ezért hangsúlyoznunk kell a krisztológiai és a megtestesülésből fakadó alapokat ezzel az egyoldalúsággal szemben. Senkinek, még egy pápának vagy egy zsinatnak sincs közvetlen vonala a Szentlélekhez, mivel nem kapnak új kinyilatkoztatást. Egyetlen kinyilatkoztatás van, amit örök időkre Jézus Krisztusban kaptunk, és ezért a mi alapunk a Szentírás. Semmi olyat nem mondhatunk, és nem alakíthatunk ki olyan tanítást vagy felfogást, ami ellentétes Isten Szentírásba foglalt és a katolikus hagyományban kifejezett szavával. Senkinek sem lehet ezzel ellenkező felfogása Jézus Krisztusról, Isten egyszülött Fiáról, aki emberré lett, ahogy azt a Niceai Zsinat kimondta. Senki sem mondhatja, hogy Istentől saját kinyilatkoztatást kaptam, és a Szentlélek azt nyilatkoztatta ki nekem, hogy csak hat parancsolat van. Mi az Egyház tagjai vagyunk, és nincsenek ilyen magánpróféciáink, a karizmákat az Egyház javára kapjuk, és nem a saját magunkéra, hogy azt mondjuk, “én jobb vagyok, én jobban tudom nálad, mert nekem magánkinyilatkoztatásom volt a Szentlélektől”. A Szentlélek mindenkoron az Atya és a Fiú lelke, ezért nincs különbség az Egyház és a hit krisztológiai és szentlélektani alapjai között.

[…]

Jordan Grantham: Tudna mondani példát olyan területre, ahol az állam részéről fennáll a természetes erkölcsi törvény megsértésének veszélye?

Gerhard Müller: Ez a helyzet például az abortusszal. Mindenkinek joga van létezni a léte kezdetétől az anyaméhben, és nem mondhatjuk azt, hogy ebben az önálló személyiség adja a legfőbb mércét. A felnőtt anyának és apának nincs joga megölni a gyermeküket. A születés előtt és után ebben nincs érdemi különbség. Nincs érdemi különbség ebben egy egyéves, kétéves, vagy hároméves gyerekkel – nekik sincs öntudattal gondolkodó értelmük. Ez mégsem kisebbíti a létezésükhöz fűződő alapvető, természetes jogukat.

[…] 

Jordan Grantham: Németország ma Európa vezető nemzete. Hogy halad ott a globális Új Evangelizáció?

Gerhard Müller: Németország gazdaságilag vezető nemzet, de szükségünk lenne arra is, hogy erkölcsi-etikai téren is vezetők legyünk, e tekintetben pedig azt mondhatjuk, hogy a legtöbb európai vezető és közhatalmat gyakorló személy túlságosan kötődik bizonyos ideológiákhoz: támogatják a homoszexuálisok házasságát, az abortuszt, és az eutanáziát.

Azt hiszik, hogy ez az emberiség fejlődésének útja, de ez visszafejlődés ahhoz képest, amit már a 20. század brutális diktatúráiból megtanultunk. Teljes tisztelet kell, hogy legyen bennünk az emberi élet és szabadság iránt, ami azonban nem a korlátlan önmeghatározás szabadsága, hanem szabadság arra, hogy jót cselekedjünk, és ne csak az egyéni, személyes érdekeinket kövessük. Isten bizonyosan azért adott nekünk életet, hogy tiszteljük, de azért is, hogy az a jó cselekvésének alapja is legyen. Nem individualisták összessége vagyunk, akik énközpontú utat járnak, hanem ahogy Bonhoeffer mondta, “az emberi létezés misztériuma az, hogy másokért létezünk”, mások javára. […]

Jordan Grantham: Lát reményteljes jeleket Németországban, és mi a helyzet az interkommúnió-válsággal és -vitával?

Gerhard Müller: Sajnos a püspökeink inkább politikai és hatalmi kategóriák szerint gondolkodnak, és nem az Új Evangelizáció vonala mentén. Az interkommúnió nem lehetséges, méghozzá abszolút és objektív értelemben; nem lehetséges, mivel a szentáldozás a hitbeli egység szentségi megjelenítése. Ha nincs teljes közösség a hitben, nem lehet teljes közösség ennek szentségi kifejeződésében, különösen nem az Eucharisztiában.

Rengeteg protestáns-katolikus családunk van, esetenként ortodoxok is, utóbbi azonban nem annyira problémás, mivel az ortodoxok hite ugyanaz, mint a miénk, de nem vagyunk teljes közösségben. A protestánsokkal, az evangélikusokkal és reformátusokkal meglehetősen más a felfogásunk az Egyház szerepéről és lényegéről.

Az interjú elolvasható itt.

Létrehozva 2021. május 30.