Május 25-én az EWTN katolikus televízió egy interjút közölt Raymond Arroyo “The World Over“ című műsorában, amit egy héttel korábban rögzítettek Gerhard Müller bíborossal, a Hittani Kongregáció prefektusával. Ebben az interjúban – amit angolul készítettek el – a német bíboros számos fontos ügyet érintett, amik a szélesebb katolikus nyilvánosságot is érdeklik. (Az interjú teljes szövegének leiratát Arroyo a saját Facebook oldalán közölte.)

Amikor Raymond Arroyo megkérdezte Müller bíborost az Amoris Laetitia szinódus utáni buzdításról, és az általa kiváltott zavarról, a bíboros leszögezte: “Teljességgel lehetetlen, hogy a pápa, Szent Péter utódjaként, Jézus Krisztus helytartójaként az egyetemes Egyházban, olyan tanítást közölne, ami egyszerűen ellenkezik Jézus Krisztus szavaival.” A pápa és a tanítóhivatal “pusztán értelmezői” Krisztus szavainak, és “a tanítás a házasság felbonthatatlanságáról teljességgel világos” – magyarázta a bíboros.

Müller szerint a pápa az Amoris Laetitiával “segíteni és tekintettel lenni” szándékozik azokra az emberekre, akik “egy szekularizált világban” élnek, és “akik nincsenek a keresztény élet teljes megértésének birtokában”. “Nem azt akarja mondani, hogy ‘vagy teljességgel elfogadtok mindent a kezdetektől fogva, vagy teljességgel kívülállók vagytok'”. A német bíboros úgy magyarázta, hogy “úgy kell vezetnünk őket, mint jó pásztorok, egészen addig a pontig, amikor már teljesen el tudják fogadni a keresztény tanítást, a keresztény életet, és a mi értelmezésünket.”

Az Amoris Laetitia elhíresült lábjegyzetéről, ami szerint bizonyos körülmények között lehetséges a szentségekhez járulni “újraházasodott” párként élve is, Müller bíboros azt mondta, hogy ez csak azokra vonatkozik, “akik testvérként és nővérként élnek” “a szív megtérését, bűnbánatot” követően, “annak szándékával, hogy többé nem vétkeznek”. Hozzátette: lehetetlen két feleséggel élni. “Nem fogadjuk el a poligámiát!”

Ebben a kontextusban – miután elmagyarázta, hogy a tanítás és a lelkipásztori gondozás egymástól nem válhat szét – Müller bíboros megjegyzést tett Antonio Spadaro nemrég megjelent Twitter-bejegyzésére is, ami szerint a teológiában a 2+2 nem kell, hogy mindig 4 legyen, hanem lehet akár 5 is:

Néhányan azon emberek közül, akik a pápa tanácsadójaként tüntetik fel magukat, azt állítják, hogy a teológiában, a lelkipásztori gondozásban a kettő meg négy [sic – kettő] lehet öt. Ez lehetetlen, mert ismerjük a teológiát.

Amikor Raymond Arroyo a kérdéseiben felvetette azt a problémát, hogy Ferenc pápa maga biztatta az argentin püspököket az Amoris Laetitia progresszív értelmezésére, Müller bíboros úgy felelt, hogy nem örül “hogy a püspökök a pápát értelmezik, a pápa meg a püspököket értelmezi”. Hozzátette: “Megvannak a szabályai annak, hogyan cselekszünk az Egyházban.” A bíboros azt is elmondta, hogy két szinódus után és egy pápai tekintéllyel kimondott szóval az ügyben, a vitának “befejezettnek” kellene már lennie.

Amikor a dubiáról kérdezték, és arról, hogy a Szentatyának vajon válaszolnia kellene-e rá, Müller bíboros azt mondta, hogy a dubia tartalmát tekintve ezek “legitim kérdések a pápa felé”. Azt azonban bánja, hogy “ez a nyilvánosság elé került”, “feszültségeket okozva a pápa és egyes bíborosok között”. “Ez nem jó a tömegtájékoztatásra épülő világunkban” – következtetett a bíboros, hozzátéve, hogy “az ellenségeink örömmel látják az Egyházunkat bizonyos mértékű zűrzavarban.”

Müller bíboros elhatárolódott “mindkét oldal” félreértéseitől, amik a két szinódust jellemezték. A bíboros szerint ezek “előítéletből” és “a dolgok egyfajta ideológiai nézőpontjából” születtek. “Egyesek túlzottan ideologikusan érveltek”, és azt gondolták, hogy “küzdenünk kell az eszméinkért”, azonban “nekünk az Egyház egysége iránt van felelősségünk” – magyarázta a bíboros. “Nem helyes lobbicsoportot alakítani” és “lobbicsoportként fellépni a szinóduson valakik saját ötleteiért.” Ma az Egyházban “két szárny, két ideológiai szárny és szélsőség” van jelen – állítja a bíboros. “Mindenki csatát akar nyerni a másikkal szemben.” Azonban “Isten kinyilatkoztatása egyesít”, és “nem az a feladatunk, hogy elnyomók módjára egyesítsünk” – mondta a bíboros. Müller szerint helytelen azt gondolni, hogy “mindenkinek úgy kellene gondolkodnia, mint nekem”.

Úgy tűnik, Müller bíboros ezzel nemcsak a progresszívek táborától, de azoktól a konzervatív bíborosoktól is elhatárolódott, akik védelmezni próbálták a hagyományos katolikus tanítást a házasságról a két szinóduson.

A női diakónusok kérdéséről Müller bíboros világossá tette, hogy nem lehetséges felszentelt női diakónusokat kreálni, és Ferenc pápa a kérdést tanulmányozó bizottságát pusztán azért állította fel, hogy több módot találjanak a nők Egyházon belüli részvételére.

Raymond Arroyo arról is megkérdezte a német bíborost, hogy Paul Ehrlich és más progresszív felszólalók Vatikánba hívása zavarta-e őt (erről Raymond Burke bíboros is nyilatkozott nemrég – a szerk.). Válaszul Müller bíboros elmondta, hogy mint egykori akadémikus “mindenkivel eszmecserét tudok folytatni”, ugyanakkor “el kell kerülnünk azt a benyomást”, hogy relativizálást művelünk. “Ezek az emberek talán jó tudósok, de emberileg ők hiányosságokkal küzdenek”, nekünk azonban “mindig tiszteletben kell tartanunk” a természettörvényt és az emberi méltóságot – magyarázta a bíboros. Müller bíboros szerint fontos kiemelni “a jogot az élethez”. “A világ túlnépesedése lehet, hogy probléma [sic!], de ez nem megoldható az emberiség felének meggyilkolásával.”

A kérdésre, hogy nem aggódik-e azért, hogy ezek a felszólalók erkölcsi megerősítést kaptak, Müller úgy válaszolt: “Fennáll ennek a veszélye.” “Ferenc pápa nagyon világosan a genderideológia és a transzhumanizmus ellen van” – tette hozzá a bíboros. Müller szerint Ferenc pápa “nem akarja kizárni ezeket az embereket”, hanem azt akarja, hogy tanuljanak “a jó emberségünkből”, és növekedjen bennük a “tisztelet az emberi élet iránt”.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2017. június 17.