Jézus Krisztus ígérete szerint elküldte övéinek a Szentlelket, hogy a Lélek erejében tegyenek bizonyságot róla, a Feltámadottról és hirdessék az Evangéliumot!

A Szentlélek elvezet a kereszténység alapélményéhez, a radikális Krisztus melletti döntéshez, a keresztség és bérmálás szentségi kegyelmeinek s az ebből fakadó karizmák feléledő tapasztalatához, melyek szükségesek a keresztény küldetéshez.

A magyar katolikus karizmatikus megújulás három nagy szakaszát láthatjuk:

1. A hetvenes évek közepén az egyházi élet megelevenedésének jele és eszköze volt. A kommunista rendszer a papokat figyelte meg elsősorban, a hitélet a templomokba szorult vissza, a liturgia ünneplésére volt háborítatlan lehetőség.

Ezért volt olyan elevenítő tapasztalat, hogy laikus hívek spontán szerveződő imacsoportjai egymást erősítették a hitben, hűségben.

A Karizmatikus Megújulás terjedésének a módja:

• volltak, akik spontán módon tapasztalták meg a Szentlélek új erejét, vigasztalását, karizmáit, és utólag keresték tapasztalatuk magyarázatát

• voltak, akiket a protestáns-pünkösdista csoportokkal való kapcsolat nyitott meg a megújulásra, és utána kezdték keresni ennek a helyét a Katolikus Egyházban
• voltak olyan, az illegalitás miatt civilben élő szerzetesek, akiknek a szerzetükből hozott Szentlélek- tisztelete újult meg és aztán körülöttük bontakozott tovább a megújulás (pl. karmeliták, domonkosok, szociális testvérek)
• német és angol nyelvterületről érkező könyvek segítsége: Heribert Mühlen, Suenens bíboros, stb

Magyarországon egészen a nyolcvanas évek végéig folytak a kihallgatások, megfigyelések.

Ezért a Szentlélekben való megújulás elsősorban erő és bátorság tapasztalat volt, és kisközösségekbe gyűjtötte össze Isten megfélemlített és szétszóródott népét. Az elnyomatás félelmeivel szemben Isten örömét hozta. Ugyanakkor bizonyos sérülékenységet is jelentett, hogy a protestáns körökben megtapasztalt istenélmény olykor az ottani teológiai felfogást is közvetítette. A karizmák feléledése, főként a gyógyító imaszolgálatnak ( belső gyógyulásért való ima) a felfedezése nagy ajándék volt, mert a kommunizmus miatt az istentagadás sebei, a paráznaság és az abortuszok miatt az életellenesség nagyon mély nyomokat hagyott a katolikusok életében is. A közösségi ima kapcsán sokan felfedezték és megszerették a Szentírást, a dicsőítő ima erejét.

2. A nyolcvanas évek elejére már kb. harminc pap volt elkötelezett tagja a Megújulásnak, kialakult a rendszeres papi találkozó, ők s az illegalitásban élő szerzetesek belekapcsolódása segítette a katolikus karizmatikus megújulás katolikus identitásának megerősödését.

Ebben az időben az imacsoportokban a résztvevők elsősorban a katolikus hit alapigazságait élték át személyesen: a megtérés, Szentlélek keresztség kapcsán az életgyónást, s ezzel kapcsolatban a bűnbocsátás szentségét, a gyakori szentáldozás erejét, a napi ima és közösségi ima spontán formáját, majd egyre többen az Egyház hivatalos imáját is felfedezték. A megtérés közösségi jellege, a súlyos bűnök közösségi hatása, a strukturális bűnök szembesítették a Megújulást a gonoszság misztériumával, és a kiúttal, a szabadító imaszolgálattal, ez a pasztoráció és lelkigondozás új útjait is jelenti. A megkülönböztetés ajándéka segítette tájékozódni a fiatalokat a kommunizmus, a sajtó és a Nyugatról beérkező tévedések között.

A közös imák, egymásért való közbenjáró imák, a hazai és nemzetközi zarándoklatok, találkozók, elvezették fokozatosan a megújulás tagjait a világegyház, a szentek közösségének tapasztalatára, a Mária-tiszteletre, az angyalok és szentek tiszteletére.

Ebben az időben a berlini és kelet-németországi Karizmatikus Találkozók, Michael Marsch OP német domonkos és M.Baumert jezsuita atyák és a német nyelvterület kiadványai segítettek bennünket. Hiányzott a Szentlélek élményben részesültek utógondozása, de ez indította el a megújulás egyes csoportjait, hogy tájékozódjanak elkötelezett nemzetközi szentlelkes közösségek felé (Emmanuel, Nyolc Boldogság, feléledt a Ferences Világi rend, Domonkos Világi Rend a Szociális Testvérek Társasága kültagság) illetve elindult elkötelezett közösségek kialakulása: Assisi Szt. Ferenc Kis Testvérei és Nővérei.

Az útkereső bizonytalanság indított sokakat a megújulásból a levelező teológia elvégzésére. Nagy ajándékot kapott a megújulás II. János Pál pápa: Dominum et Vivificantem – a Szentlélekről szóló enciklikájával, majd a Nagy Jubileumra való felkészülés Szentléleknek szentelt évével.

3. A 90 évek, a politikai fordulat, a Pápa látogatása, a Magyar Egyház újra szerveződése, elősegítette a karizmatikus megújulás struktúrájának kifejlődését. Kialakul az ország regionális felosztása, felelősökkel. Létrejön az ötven fős Országos Tanács, majd a Nemzeti Szolgáló Bizottság, mely soraiból választott vezetőt, a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

Mindez integrálódást is jelentett az Egyház életébe, mert a karizmatikusok az Egyház iránti szeretetből, hűségből, tenni akartak valamit az Egyházért, és ezért különböző szolgálatokat vállaltak. (betegáldoztatás, börtön-pasztoráció, hajléktalan-hittan, karitász)

Ez a szakasz a belső építkezés és imaélmény után a küldetés elfogadásának az ideje.

Ennek nevezetes pontja, hogy a megújulás meghallotta a Szentatya „Új evangelizációra” való felszólítását, és a Lélek vezetésével válaszolt is rá! Apostol-iskolák, evangelizációs iskolák jöttek létre, s az egyes elkötelezett imacsoportok is keresték a maguk szolgálatát. ( Imai-szemináriumok, gyógyító ima- kurzusok, lelkigyakorlatok, vezetése vidéken, és a határokon túl is.)

Példák:

• A KEKAKO – iskola, mexikói közvetítéssel, a Pannonhalmi apátság területén, bencés vezetéssel, a főapát jóváhagyásával. Célterülete az egész Kárpát-medence.

• apostol-iskolák stb. Az országos karizmatikus találkozók, (5-12 ezer résztvevőt vonzottak), s egyre inkább evangelizációs jelleget öltöttek a találkozók. Ebben az évtizedben sokat köszönhetünk Dembovsky püspök atyának (az ICCRS volt tagja).

• Kialakulnak a különböző zenei stílusok és dicsőítő szolgálatok. Az ’Új hullám’ az amerikai- evangelizációs és zenei stílust képviselő, az evangelizáció iránt nagyon elkötelezett Új Jeruzsálem közösség, a Tűz evangelizációval, – ereje, hogy képes megszólítani a fiatalokat, azokat is, akik szektába kerültek, (ez időnként a hatását is érezteti) párbeszédet és ökumenét keres a hivő zsidósággal (Messiás-hivő zsidókkal) minden kereszténnyel, ez természetesen újra meg újra felvetette a katolikus identitás melletti döntést.

A 90 években hazánkat elárasztja a New Age irodalom és praktikák, a hívő keresztények tájékoztatását, információ adást a Karizmatikus Megújulás szolgálta.

A magyarországi katolikus karizmatikus megújulás igen sokszínű, a meditatív csendes és szentségimádós stílustól a héber liturgiát, Taize-i vonalat kedvelőkön át az új hullám harsányságáig. De ne tévesszük össze a stílusokat a Szentlélekkel, aki mindenkit, minden korosztályt meg akar szólítani. A különböző megújulási közösségekkel való együttműködés az evangelizáció érdekében alakul és ez jelzi, hogy érettebb fázisban van a karizmatikus megújulás. Szinte spontán terjed a nagyvárosok, települések evangelizációjának ötlete. Egyházmegyei és regionális karizmatikus találkozókat is tartanak több egyházmegyében szép sikerrel, a megyéspüspök jelenlétében. Több helyen a plébániai élet egésze megújult rajtuk keresztül: imaszolgálatot, szentségimádást vezetnek, látogatják a betegeket, részt vesznek a Karitász munkájában stb. Bár nem könnyű megőrizni az egységet a sokféleségben, de tudjuk, hogy a Szentlélek Úristen gazdagságát tükrözi a sokféleségünk, fontos, hogy a karizmák eleven használatával szolgáljuk az Egyház és a társadalom megújulását az új évezredben!

Ámen.

Létrehozva 2011. április 24.