Minden ünnep a családi összejövetelek időszaka. Ha egyedül vagy, nem biztos, hogy könnyű szívvel várod.

Még mindig nem teljesült az álom, hogy megtaláld az Igazit. Ilyenkor a munkahelyi és családi ünnepségek gondolata keserűséget, irigységet ébreszthet, elszomoríthat, hiszen újra csak magányosságodra emlékeztet.

Hadd javasoljak egy módszert, amellyel mindezt megfordíthatod! Az ünnepek remek alkalmat adnak a szeretetképesség erősítésére. Ha erősödsz a szeretetben, felkészültebb leszel, amikor eljön az Igazival való találkozás.

Szent Teréz anya nagyon bölcsen mondta: „Az a fontos, hogy szeressünk, és ne fáradjunk bele. Hogyan is ég a lámpás? Úgy, hogy lángját folyamatosan táplálják az olajcseppek. Mik az olajcseppek a mi lámpásunkban? A mindennapi élet apró mozzanatai: a kitartás, egy-egy biztató szó, másokra gondolás…”

Nagyon jó tanács ez azoknak, akik félnek a közeledő ünnepektől, mert egyedül vannak. Ha egy pillanatra magad elé képzeled a közeledő ünnepnapokat, vajon mely pillanatok lesznek a legnehezebbek? Amikor egy nemrég házasodott, boldogságtól sugárzó családtaggal találkozol? Amikor egy rég nem látott rokon megkérdezi, hogyhogy még mindig egyedül vagy? Amikor össze akarnak boronálni valakivel, aki „tökéletesen hozzád illik”? Amikor valaki tapintatlanul humorizálni próbál a helyzeteddel? Vagy egyik sem, csak úgy érzed, nem bírsz ki egy újabb összejövetelt úgy, hogy még mindig nincs kit bemutatnod a többieknek?

Bezárkózni és távolságot tartani könnyű és talán fájdalommentes, de nem edzi a szeretetképességet. Talán úgy érzed, e pillanatban inkább neked van szükséged gyengéd szeretetre, és ebben bizonyára igazad is van. De mennyivel nagyszerűbb és szebb lenne, ha félre tudnád tenni ezeket az érzéseket, és a többiek felé tudnál fordulni!

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2016. december 23.