Az etológus Dawkins szerint „teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy aki nem hisz az evolúcióban, az tudatlan, ostoba vagy bolond (vagy gonosz, de ezt a lehetőséget inkább hagyjuk)”. Valóban így van? Biológiai Nobel-díj nem létezik, úgyhogy aki a biológia (különösen a sejtbiológia, a molekuláris biológia és a biokémia) területén ér el átütő eredményeket, az jó esetben a fiziológiai és orvostudományi vagy a kémiai Nobel-díjat kaphatja meg. Aki ilyen Nobel-díjat kap, az valószínűleg nem tudatlan, ostoba vagy őrült a biológia kérdéseit illetően.

Ezért mindenképpen érdekes annak a két tudósnak a véleménye, akiktől most fogok idézni. Ernst Chain és Richard Smalley nem csak Istenben hittek, de a darwini evolúcióelmélettel szemben is erős kételyeiknek adtak hangot. Chain (Fleminggel közösen) 1945-ben kapott Nobel-díjat a penicillin gyógyító hatásának felfedezésért, rangos egyetemi professzori állásai (Cambridge, Oxford, Róma, London) mellett egy időben a WHO elnöke is volt. Smalley – akit a nanotechnológia „atyjaként” emlegetnek, és aki fizikát és asztronómiát is tanított Houstonban – 1995-ben kapott megosztott kémiai Nobel-díjat a fullerének felfedezéséért.

Ernst Chain (fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj)

A zsidó származású német-brit biokémikus Chain nem rejtette véka alá a materialista evolúcióelméletről alkotott lesújtó véleményét: „Inkább hinnék tündérekben, mint egy ilyen vad spekulációban. Évek óta mondom, hogy az élet eredetével kapcsolatos spekulációk nem vezetnek használható eredményre, hiszen a legegyszerűbb élő szervezet is túl összetett ahhoz, hogy azok alapján az elképesztően primitív kémiai folyamatok alapján értelmezzük, mellyel tudósok próbálkoznak, amikor megkísérlik megmagyarázni a milliárd évekkel ezelőtt történt megmagyarázhatatlant. Istent nem lehet kiiktatni ilyen naiv gondolatokkal.” (Ronald W. Clark: The Life of Ernst Chain: Penicillin and Beyond. Weidenfeld & Nicolson, 1985, 147-148)

„Bár az elmúlt négyezer évben döbbenetes fejlődést tapasztaltunk a technológia terén, az emberi viszonyok a Tóra megírása óta lényegében változatlanok maradtak, és ezeket a viszonyokat ugyanazoknak a törvényeknek kell szabályoznia. Ezért (…) az egyetlen Mindenható, jóságos, mindent átható, örökkévaló isteni erő, akinek a képmására az emberi szellem teremtetett, számomra ma is a legésszerűbb útja annak, hogy az ember a helyét elfogadja ebben a világban és ebben az univerzumban.” (Uo., 154)

„A hitre való képesség annyira jellegzetes és alapvető tulajdonsága az emberi léleknek, mint a logikus érvelés ereje, és nemhogy összeegyeztethetlen lenne a tudományos megközelítéssel, de kiegészíti azt és segíti az emberi elmét abban, hogy a világot erkölcsi alapú és értelmes egésszé integrálja. Sokféle útja van annak, hogy az emberek felismerjék az isteni vezetésben és erőben való hit hatalmát: a zene vagy vizuális művészet, valamilyen esemény vagy élmény, mely hatással van az életükre, az amikor a mikroszkópba vagy a teleszkópba néznek, vagy ha egyszerűen a Természet csodás megnyilvánulásait és céltudatosságát szemlélik.” (Uo., 143)

„Ami az én cselekedeteimet illeti, a judaizmusnak az Ószövetségben megfogalmazott törvényei, erkölcsei és hagyományai alapján próbálok eligazodni, melyek természetesen a kereszténység számára is alapvetőek. Hosszú évek óta meg vagyok győződve arról, hogy csak tudományos ismeretek alapján lehetetlen abszolút és általánosan érvényes etikai viselkedési szabályt megalkotni, ha másért nem azért, mert az élet alapvető problémáiról alkotott ismeretünk túlságosan töredékes, korlátozott, és mindig az is marad. Mindannyian tudjuk, hogy a tudományos elméletek tiszavirágéletűek és alapjaik könnyen megrendülnek, sőt, fejtetőre is állnak, ha egyetlen új tényt felfedeznek, mely nem illeszkedik a létező rendszerbe. Ezért nem hiszem, hogy lehetséges volna abszolút etikai viselkedési szabályt és etikai értékeket egyedül tudományos ismeret alapján megalkotni, hiszen az ilyen mindig töredékes marad, súlytalan premisszákra épül, s ezáltal könnyen félrevezető következtetésekre jut, melyeket új bizonyítékoknak kell helyreigazítaniuk.” (Chain: “Social Responsibility and the Scientist in Modern Western Society,” Perspectives in Biology and Medicine, Spring 1971, Vol. 14, No. 3, 366)

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2016. április 20.