Előzménye az volt, hogy nyolc hónapon át hiába hívta a vár népét hadi tornára, fegyverforgatásra, azok inkább a cigánnyal múlatták az időt a kíntornásnál.

Aztán egy várt napon a vár alá érkezett a kétszázezres török horda. Dobó ismét megfúvatta a harsonákat, de csak az egri nők tíz fős csoportja sorakozott fel fegyverbe Dobó mellett. A várkapitány nem volt sem öngyilkos, sem ostoba.

Tudta, hogy győzhettek volna, ha az összes védő feláll csatasorba. Ezért mérgében dobott egyhátast, majd bezárta a várat, kulcsát pedig átadta nemes Buda vár kapitányának. Még sírva látta, amint Eger lakosságát a török rabláncra verve elhajtotta.

így történik ez ma is a még álló végvárakon, vég-plébániákon. A kapitány évek óta hiába hívja a népet imára, szellemi harcra hiszen tudja, hogy közeleg a démoni horda…..

Aztán egy várt napon megtörténik a betörés. A kapitány magára hagyatva nem öngyilkos és nem ostoba. A várat bezárja, kulcsát átadja a nemes püspöki kulcsárnak. Még sírva látja, amint a horda mindent felperzsel és a megkeresztelt valamikori elsőáldozókat rabláncon keletre hajtja….lelke azonban előre néz,új nemzedékre vár… harcos, erős generációra, amely beleáll ISTEN ORSZÁGÁÉRT A SZELLEMI HARCBA.

A punnyadtak nevét meg addig is Tinódi szégyenlősen kiradírozza.

Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga?

(forrás: felelmetes-ez-a-hely.blogspot.hu)

Létrehozva 2016. február 15.