Aki az este megnézte a labdarúgó világbajnokság döntőjét, amelyet Németország és Argentina vívott egymással, bármiképp is gondolkodik a labdarúgásról, bármiképp is érez, egyet mindenképp el kell, hogy ismerjen: Remek küzdelem volt! Mindegyik játékos túlnőtt önmagán! Micsoda kitartás volt mindegyikükben! Milyen nagyszerű csapatszellem uralkodott közöttük! És milyen erős lélek hajtotta őket az egész turné alatt!

A végén, azt hiszem, megérdemelten nyertek a németek…

Ami engem – mint lelkipásztort – különösképpen megfogott, az az, hogy a mérkőzés utáni interjúk mindegyikében azt mondták a világbajnok játékosok: „Tudtuk, hogy mit tudunk. Ismertük erősségünket. Csak elő kellett hoznunk… És ez ma sikerült!“

Hallod? „Tudták, hogy mit tudnak!“ Ez a siker egyik titka: Tudni, hogy mire vagyok képes! Mi szunnyad bennem? Mi az, ami az én erősségem, tehetségem, talentumom? Mi az, amiben verhetetlen vagyok?

Majd így folytatták: „Kellő időben hozni kell a formát, elő kell csalogatni magadból azt, amit tudsz!“

Te ismered-e erős oldaladat? Legnagyobb tehetségedet, legsajátosabb talentumaidat? Tudod-e, hogy mi szunnyad benned? Tudod-e, hogy mit tudsz? Hogy nincs benned semmi ilyen?

Nem hiszem! Mindenkiben van valami nagy! Isten mindenkinek adott legalább egy olyan tehetséget és talentumot, amely csak benne van meg. És azért adta neki, hogy azzal boldogságát megteremthesse! Csak ezt a talentumot meg kell keresni, és a kellő időben elő kell venni, be kell dobni a serpenyőbe!

Mint tegnap a világbajnokok…

Imre atya írása elolvasható itt.

Létrehozva 2023. november 24.