Nincs még egy olyan hely, mint Medjugorje

„Abban az időben, amikor [Ratzinger kardinális] a Hittani Kongregáció vezetője volt, nagyon óvatosan viselkedett és megtartotta ezt a hozzáállást. Először 1981-ben voltam Medjugorjé-ben, de rögtön utána elmentem hozzá, hogy tájékoztassam” – mondta Gabriele Amorth atya a Globus horvát hírmagazinnak (ld. a hírlevél 13. oldalán, a szerk.) 2013-ban.

„Nagyon figyelmesen hallgatta, amit mondtam, de nem válaszolt semmit. Egyetlen szót sem, csak hallgatott. Megszokta, hogy csak akkor beszél, ha eljön az ideje, amikor már döntött véglegesen, vagy amikor már kialakult az állásfoglalása” – mondja Amorth atya.

A következő hivatalos nyilatkozatot Medjugorjé-ről akkor adja ki a Katolikus Egyház Benedek pápa által [ez a cikk 2013 januárjában íródott. A szerk], amikor megkapja a Vatikáni Bizottság végleges jelentését, melynek munkája 2010. március 17-én kezdődött meg, a pápai bejelentés szerint. [A Bizottság leadta a jelentést 2014. januárjában. A szerk.]

Az interjúban Amorth atya egyetért azzal, hogy az egyház nem ismeri el és nem tagadja a jelenések hitelességét mindaddig, amíg a látnokok azt mondják, hogy még vannak jelenések.

„Amíg tartanak a jelenések, az egyház nem fog dönteni. Ezen kívül nem minden látnok ismeri mind a 10 titkot. A látnokokon kívül senki sem tudja, mikor válnak a titkok ismertté a világ számára”, mondja fr. Gabriele Amorth.

„Azt hiszem, a Vatikán nem mehet túl messze a Medjugorje jelenések vizsgálatában és nem hozhat végleges következtetést, amíg tartanak a jelenések.”

A híres ördögűző továbbá kijelentette, hogy nem kifogásolható Medjugorjében az a kereskedelmi tevékenység, amely megkezdődött a Szűz Mária jelenések alatt. Ez mindig bekövetkezik, amikor egy helyen nagy számban jelennek meg a zarándokok, akiknek szükségük van szállásra, mondja.

„Létrejöttek a szállodák, éttermek, üzletek és a vendéglők. Ez teljesen logikus és normális. Amikor elmentem Fatimába a második világháború után, az is egy elhagyatott hely volt, ahol nem voltak üzletek és szállodák vagy éttermek. Emberek jöttek autóval vagy busszal, és ott aludtak, ahol tudtak. Akiknek semmijük sem volt, azok a szó szoros értelmében a földön aludtak” – mondja fr. Gabriele Amorth.

„Annyi zarándok érkezett, hogy az infrastruktúrát fejleszteni kellett. Ez így van Medjugorjé-ben is. Ez nem lep meg. Az, hogy ajándéktárgyakat is adnak el, teljesen normális. Az emberek azt akarják, hogy legyen néhány emlékük otthon is.”

„Tudni kell Medjugorjé-ről , hogy a meglévő szálláshelyek száma nem elég, mivel jobb volt a szállást előre lefoglalni. Korábban gyakran aludtunk Capljina közelében, mert Medjugorjé-ben nem volt semmi. Ma már más a helyzet” – mondja.

Ellentétben az akkori pápával (XVI. Benedek), a már 87 éves ördögűző nem titkolja, mit gondol Medjugorjé-ről. A Globus interjúban még egyszer ismerteti véleményét:

„Úgy gondolom, hogy a jelenések hitelesek. Fiatalok és idősek egyaránt jönnek Medjugorjé-be és megváltoznak, mire visszatérnek onnan. A fiatalok hívővé válnak. Medjugorjé-ben történik a legtöbb gyónás. Az embereket elbűvölik a csodák, amelyeket ott megtapasztalnak. Úgy gondolom, hogy azok, akik Medjugorjé-be mennek, megkapják azt, amire szükségük van a hitet illetően. Akik odamennek, azok egyértelmű jelzést kapnak”, mondja fr. Gabriele Amorth .

„Van egy másik oka is annak, amiért hiszek a jelenésekben. Nekünk, az egyházon belüli embereknek, sokkal óvatosabbnak kellene lennünk ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. De egy zarándoklat után, miután meglátogatták a helyszíneket, annyira hisznek Medjugorjé-ben, annyira lelkesek és hangosak azzal kapcsolatban, hogy mit találtak ott, hogy az én optimizmusom és a hitem valóban felülmúl mindenfajta várakozást.

Medjugorje tehát egy nagyon pozitív, erőteljes jelenség. A mai világban nincs még egy olyan hely, mint Medjugorje, amikor vallási megvilágosodásról és a vallás gyakorlásáról van szó” – mondja.

A cikk forrása angol nyelven időközben nem elérhetővé vált (a Medjugorje tv előfizetés ellenében olvasható), de az írás szinte teljes szövege megtalálható egy blog oldalán itt. A szerk.

Létrehozva 2019. szeptember 7.