Boldoggá avatott magyarok (frissítve)
A boldoggá avatott ismertebb magyar személyek (közös ünnepnapjuk: november 13.)
Boldog Gizella. Szent István király hitvese, bajor hercegnő. Fiuk a később szentté avatott Imre herceg. Jelentős egyházpártoló tevékenységet fejtett ki. A passaui kolostor apátnőjeként halt meg 1060-as évek első felében. 1975-ben avatták boldoggá. Ünnepnapja: május 7. és február 1.
Boldog Mór. Egyike volt az első magyar származású főpapoknak. 1036-ban pécsi püspök lett. 1848-ban avatták boldoggá, ünnepnapja: október 25.
Boldog Jolán. IV. Béla király leánya, Szent Margit és Szent Kinga testvére. 1256-ban lett Jámbor Boleszláv kaliszi és gnieznói herceg felesége. A gnieznói klarissza kolostor főnökasszonyaként halt meg. A sírjánál történt csodás gyógyulások hatására hamarosan boldoggá avatták. Ünnepnapja: június 15.
Veszprémi Boldog Ilona, egy legenda szerint Szent Margit nevelője volt a veszprémi Szent Katalin domonkos apácakolostorban.
Boldog Özséb, az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok alapítója. 1270-ben halt meg Pilisszentkereszten.
Boldog Hahót nembeli Buzád (Bánfi Buzádként is ismert) domonkos szerzetest 1241-ben a tatárok a pesti domonkos templomban gyilkolták meg.
Boldog Gertrúd (1227-1300), Árpád-ház és Türingiai Erzsébet és Lajos őrgróf legkisebb lánya, a Wetzlar melletti Altenburg premontrei apácakolostorának apátnője.
Boldog Erzsébet hercegnő, III. András király lánya, az Árpád-ház utolsó sarja. 1338-ban a tössi apácakolostorban halt meg, a domonkos rend boldogként tiszteli.
Boldog Csák Móric domonkos szerzetes 1336-ban hunyt el. Példamutató élete emelte a boldogok sorába.
Boldog Báthori Lászlót a pálos rend tiszteli boldogként. Részt vett Hunyadi János hadjárataiban, majd a budaszentlőrinci pálos kolostorban élt, utóbb a Nagy-Hárshegy egyik barlangjában remetéskedett. 1484 körül halt meg.
Az 1989/90-es fordulat óta eddig három magyar személy boldoggá avatására került sor: II. János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001) és Batthyány-Strattmann László körmendi orvost (2003). Magyar vonatkozású boldoggá avatás lesz IV. Károlyé.
A további boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József bíboros, Márton Áron erdélyi püspök, Scheffler János és Bogdánffy Szilárd partiumi vértanú püspökök, Salkaházi Sára vértanú szociális nővér (2006-ban bolodggá avatták, a szerk.), Bogner Mária Margit vizitációs nővér, Kaszap István jezsuita novícius, Marcell karmelita atya, Kelemen Didák minorita szerzetes.
(forrás: mult-kor.hu, MTI Panoráma – Flasch János, Sajtóadatbank)
A cikk írása óta eltelt időszakban az alábbi magyarok boldoggá avatásáról írtak a médiában:
Boldog Schefller János vértanú és püspök
A Magyar Hírlap cikke boldoggá avatásra váró magyarokról (2020)
Köszönet P. Andrásnak a kiegészítésekért. A szerk.
Létrehozva 2024. február 19.