Az 1950-es években Magyarországon szinte semmi megbízható értesülésünk nem volt, nem is lehetett az Egyesült Államok mindennapi életéről, még kevésbé az amerikai katolikus Egyház működéséről. Pedig az USA katolikus egyháza épp azokban az években élte “aranykorát”.

Míg előtte a többségében protestáns Amerika tartózkodva és gyanakodva nézett a katolikus egyházra, a 2. világháborút követő években egyszerre divatba jöttek a katolikusok. Más vallásúak ezrével tértek át katolikus hitre, százával alakultak az új plébániák, a szemináriumok, kolostorok, zárdák zsúfolásig teltek fiatal hivatásosokkal, az egyházi jellegű építkezések nem tudtak lépést tartani az igény és a létszám növekedésével. Ez a vallásos mozgalom akkor érte el csúcspontját, amikor 1960-ban az ország, John F. Kennedy személyében, katolikus embert választott meg elnöknek.

A katolikusok e növekvő népszerűségének légkörében tünemény volt Fulton Sheen püspök személye. A tévé csecsemőkorában, 1951-ben indult a püspök félórás heti programja az NBC csatornán Érdemes élni az életet címmel, és kirobbanó sikert aratott. Kedd esténként az ő műsora egy időben futott Frank Sinatráéval, és a püspök nyert: a többség az ő előadását nézte. A fotogén és nagyszerűen előadó, szép hanggal megáldott Fulton Sheen püspöki reverendába és palástba öltözött alakja, lenyügöző előadás-módja mágneses erővel hatott hallgatóságára, a nézők szeme 30 percre szinte rátapadt a tévé ernyőjére.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2014. április 25.