Ha kezedben tartod ezt a füzetet, törődsz gyermekeid hitével. És olvasás közben rájössz, hogy a hit továbbadása nem egyszerű dolog mai modern világunkban. II. János Pál írta, „az evangéliumi üzenet átadása napjainkban különösen nehéz feladat… nem menekülhetünk el az elől a tény elől, hogy nagyobb összeomlás történik az erkölcsi és vallási értékek generációról generációra történő átadásában, mint bármely más történelmi korban.”1

Azok az idők elmúltak, amikor a szülők megengedhették maguknak a feltételezést, hogy egy gyermek tovább viszi hitét miután leérettségizett vagy elvégezte az egyetemet. Ami régen adott volt, az most egy kérdőjel.

Nemrégiben az egyik FOCUS (ejtsd: fókusz) (The Fellowship of Catholic University Students)2 misszionáriusunk, Sarah Akers, leült gondolkodni a példán, amelyet szülei adtak számára. Többek között visszaemlékezett az egymás iránti vonzódásukra és szeretetükre házaspárként, a családi beszélgetésekre az étkezőasztal körül, az oktatásáért hozott áldozataikra és a katolikus hithez való ragaszkodásukra. Sarah megjegyezte, „Életem folyamán a szüleim példája formált engem és azt az ideált, akivé válni szeretnék.” Szülőként fontos, hogy időt szánjunk az alábbi kérdések megfontolására: Kivé fognak válni gyermekeim a jövőben, és hogyan járulhatunk hozzá, hogy Isten naponta alakítsa életüket? (Sarah családjáról szóló tanúságtételének folytatása megtalálható a füzet végén.)

Országos egyetemi szolgálatként a FOCUS, nagycsoportos rendezvények és kiscsoportos Biblia tanulmányozások által, illetve személyes vezetés és tanítványozás által mutatja be a diákoknak Jézus Krisztus személyét és a Katolikus Egyházat. A FOCUS missziós munkája során több ezer egyetemi diák hitéletének lehettünk szemtanúi. Az egyetemi diákokkal szerzett tapasztalataink alapján megismertünk néhány alapvető elvet, amely nem csupán abban segít nekik, hogy kitartsanak hitükben, hanem hogy teljesebb követői legyenek Krisztusnak egyetemi éveik alatt és, Isten kegyelmével, életük további részében. Bár a hit továbbadása nehéz lehet, az olyan tanúságtételek, mint amellyel Sarah rendelkezik, segítenek rájönni arra, hogy ez lehetséges.

Kezdd önmagaddal

Szülőként néha annyira aggódunk a gyermekeink miatt, hogy elfelejtjük saját magunkat. Ezért van az, hogy a kereskedelmi légitársaságok járatain a stewardess mindig figyelmezteti az embereket: „ha a repülőgép utasterében csökkenne a nyomás, először a saját oxigénmaszkjukat helyezzék fel, s csak azután a gyermekekét”. Ez a szabály igaz a hitéletben is. Magunkat kell első helyre rakni nemcsak azért, mert szükségünk van hitre a túléléshez, hanem mert ez egy nagyon fontos példa gyermekeink számára. A Katolikus Egyház Katekizmusa erről így szól: „A keresztény otthon az a hely, ahol a gyermekek az első hithirdetést kapják. Ezért a családi otthont joggal nevezi “családi egyháznak”, a kegyelem és imádság közösségének, az emberi erények és a keresztény szeretet iskolájának” (KEK 1666).

Ha otthonunk egy ”családi egyház”, akkor szükségünk van arra, hogy megéljük a hitet. A társadalom gyakran üzeni nekünk azt, hogy a vallás csak egy praktikus megoldás arra, hogy gyermekeink jól neveltek legyenek és rendes alapokkal rendelkezzenek, mégis hitünk nem csak egy másik feladat a teendőink listáján, hanem egy kapcsolat Jézus Krisztussal, ami mindent megváltoztat, amit teszünk. Most arra hívlak meg, hogy indítsd fel szívedben a következő kérdést, „Jézus Krisztus-e életem középpontja?” Nem elég csupán tudni Jézusról; egész életünket Neki kell adnunk. Vagy Ő az uralkodik mindenen vagy egyáltalán nem uralkodik semmin. Bátorítunk még arra, hogy vizsgáld meg kapcsolatodat a Katolikus Egyházzal. Tudod, hogy mit tanít a Katolikus Egyház? Próbálkozol-e megélni az Egyház tanítását mindennapi életedben?

Szükséges ezekkel a kérdésekkel kezdeni. A sikeres szülők hiteles példát mutatnak a hitről gyermekeiknek. Nem számít az, hogy ez mennyire ijesztőnek tűnik vagy az, hogy mennyire képzetlennek érzed magad. A régi mondás itt is igaz: Nem adhatjuk azt, ami nekünk sincs. A gyermekeid talán sohasem ismerik meg és szeretik meg Jézust és az Egyházát, ha te sem. Ugyanakkor, Egyházunk nem csak hibátlan szentekből áll. Teli van tökéletlen emberekkel, akik vágynak Isten mélyebb megismerésére és akik jobban szeretnének Jézusra hasonlítani. Ez az a példa, amelyet tovább szeretnénk adni gyermekeinknek.

Hogyan éljük meg hitünket?

Hogy élhetjük meg a hitünket példásan gyermekeink előtt? A szülők számára egy nagyszerű törekvés ilyen téren az élethosszig tartó tanulás. Mindig folytatni a felfedezést, a fejlődést és a személyként és szülőként való növekedést. Az egyetemeken, ahol szolgálunk, megtanítjuk a diákokat, miként fejleszthetik életüket azáltal, hogy elsajátítják a keresztény élet négy összetevőjét, amelyet a korai keresztények is gyakoroltak. „Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban.” (ApCsel 2:42). A továbbiakban néhány javaslatot olvashatunk arról, hogy miként folytathatjuk ennek a négy összetevőnek az elsajátítását, és hogy miként segítenek ezek továbbadni a hitet a gyermekeknek.

A korai keresztények tanulmányozták az apostolok tanításait. Manapság az apostolok tanítása a Szentírást és az Egyház tanítását jelenti. A Zsidókhoz írt levél azt mondja, „Az Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit” (Zsid 4,12). Azzal, hogy Isten szava szól az életünkben, megengedjük az élő Istennek, hogy megváltoztassa életünket. Az Evangéliumokból napi egy fejezet nagyszerű módja annak, hogy Isten változtasson az életeden. Hogy többet megtudj az Egyház tanításáról, olvasd a Katolikus Egyház Katekizmusát; ez egy tiszta és tömör bemutatása annak, amit hiszünk. A hit megismerése erős alapot fog adni, hogy így megélhesd azt és tovább addhasd a gyermekeidnek.

A korai keresztények emellett elkötelezettek voltak a közösség mellett. A plébánia egy nagyszerű hely a közösségépítés megkezdésére. A sikeres szülők emellett még olyan baráti körrel rendelkeznek és olyan rokoni kapcsolatokkal bírnak, amelyek hittel teli példát mutatnak a gyermekeiknek. Keress elkötelezett katolikusokat, akik kihívásokat állítanak eléd és ugyan abban a cipőben járnak, mint te. Csatlakozz egy Biblia csoportba. Nyiss beszélgetős csoportot szülők számára. Hozz össze családokat közös étkezésre és imádkozzátok közösen a Rózsafüzért.

A kenyértörés, melyet az Apostolok cselekedetei említ nem más mint az Eucharisztiában való részesülés és az Egyház liturgiája. Könnyű elveszni a Mise rituáléiban és az egésznek szem elől téveszteni a valódi értelmét. Alapjában véve a Mise egy kézzelfogható utat biztosít a Jézus Krisztussal való közelebbi és mélyebb kapcsolat felé. Világosan emlékeztet, hogy Isten igazán velünk van valós módon. A megingathatatlan ragaszkodásunk a Miséhez és a szentségekhez tudatja a családunkkal, hogy hitünk fontosabb, mint a sportesemények, a társadalmi tevékenységeink vagy bármi más a teendőink listáján.

Egy másik nagyszerű lehetőség, hogy a hitünket belehelyezzük mindennapi életünkbe az, ha követjük az Egyház liturgikus naptárát. Ünnepeljük meg azokat a napokat, amelyek fontosak a család számára, mint pl. a védőszentek ünnepét és a családtagok keresztségi, elsőáldozási és bérmálási évfordulóit. Sűrűn tűnhet úgy, mintha hitünk egy csomó „ne tedd”-ből állna. Ezeket az alkalmakat arra használd fel, hogy megmutasd hitünk pozitív részeit. Fordítsd időt különleges vacsorák, italok és desszertek elkészítésére. Azokat a dolgokat ünnepeljük, amelyek fontosak számunkra. Hitünk jelentős pontjainak megünneplése megmutatja gyermekeinknek, hogy a Jézussal való kapcsolat a legfontosabb dolog életünkben.

Utoljára szól az ApCsel 2,42 az imádságról, ami az utolsó említett jellemvonása a korai keresztényeknek. Az elfoglalt szülőknek az imádság valószerűtlennek vagy akár önzőnek tűnhet annak a fényében, hogy mennyi feladatot és dolgot tartogat a nap. Mindazonáltal a sikeres szülők rájönnek, hogy nem lehetnek szülők egyedül. Szükségünk van természetfeletti kegyelmekre, hogy növekedjünk saját hitükben és hogy gyermekeink életében meghozzuk a fejlődésük szempontjából fontos döntéseket. Akárhol is tartasz Istennel való kapcsolatodban vagy az imaéletedben, Isten ott szeretne veled találkozni. Azonban nem szeretné azt, ha ott ragadnál. Azt szeretné, ha megtennéd a következő lépést és továbbjutnál az imaéletedben. Jelenthet ez napi egyetlen Miatyánkot vagy 20-30 perc imádságot naponta. Ha szükséged van az imaéletben való növekedésre keress egy papot, aki tanácsot adhat ezzel kapcsolatban.

A teljes füzet elolvasható itt.

Létrehozva 2013. október 9.