Ez egy általánosságokat felsoroló cikk. De annyira konkrét példákat találunk saját környezetünkben is az emberi hiszékenység kihasználására, hogy itt a helye az oldalon. A kuruzslók, csodaszert reklámozók, azonnali eredményt elérők bizonyára alapból tudják ezeket az ismereteket. Itt az ideje, hogy laikus, naív és jóhiszemű embertársaink is olvassanak erről, és természetes kételkedéssel fogadják a jövőben a csalókat és megtévesztőket. A szerk.

A fogyasztók megtévesztésének technikái napjainkra a végletekig kifinomulttá váltak. A csodára váró fogyasztó (különösen, ha beteg) az űrkorszakban ugyanúgy bedől a pénzére pályázó csalóknak, mint középkori elődei az akkori kuruzslóknak. Bár az átlagember ma elvileg mélyebb természettudományos ismeretekkel rendelkezik és az internetnek köszönhetően majdnem korlátlan tudásanyaghoz fér hozzá, az átverés technológiájának fejlődésével lehetetlen lépést tartani.
Az egészségéért aggódó emberek kiemelt célpontjai a csalóknak. Az elmúlt jó pár év tapasztalatai alapján megpróbáltam röviden összefoglalni, mi is a „siker” receptje:

• mindegy, hogy milyen terméket gyártasz – a lényeg az, hogy mit tudsz elhitetni a fogyasztókkal
• a lényeg a fogyasztói igény kielégítése: azt mondd, amit a fogyasztó hallani akar
• légy más, mint más – hogy hogyan, az majdnem mindegy (újszerű csomagolás, adagolás, de még jobb, ha a reklámokban, ajánlásokban található szöveg kellően „újszerű”)
• használj az átlagfogyasztó számára érthetetlen szakkifejezéseket – az sem baj, ha helytelenül, ugyanis a lényeg az, hogy a fogyasztót lenyűgözd
• találj ki új, szakkifejezésként használt, egyébként értelmetlen kifejezéseket – garantált, hogy a fogyasztót lenyűgözöd, hiszen láthatja: te vagy az az ember, aki a semmiből egy új világot alkot (még akkor is, ha az délibáb)
• ha kicsit több időd van, kreálj új „tudományos” elméletet, amely megmagyarázza, miért jobb a te terméked, mint az összes többi
• célozz meg olyan betegcsoportokat, akik bármi pénzt hajlandóak lennének megadni azért, hogy meggyógyuljanak (első helyen a gyógyíthatatlan betegek)
• célozz meg jól fizető fogyasztói rétegeket. A két leghálásabb csoport egyike a jómódú középkorú nőké, nekik kozmetikumot érdemes eladni. A másik csoport a nyugdíjasok, őket a krónikus betegségeken keresztül lehet „megfogni”.
• az alkalmazással elérhető célokat határozd meg eléggé homályosan ahhoz, hogy nehezen legyél számonkérhető. Jól bevált recept, ha valaminek a megelőzését ígéred: ha szerencséd van, a szert alkalmazók nagy részénél az adott betegség, állapot nem alakul ki. Még jobb recept, ha azt ígéred, hogy a terméked csökkenti egy állapot/betegség kialakulásának kockázatát – egy ilyen állítás gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, biztosan nem fognak hazugságon.
• önmagad és a termékedet másokkal, más termékekkel szemben határozd meg. Ha a reklámszövegben szerepel a meg nem értett zseni, a háttérbe szorított forradalmár, a gyógyszeripar által eltitkolt vagy betiltott szer, garantált a siker
• építs az emberi irigységre: a gazdag (ráadásul gonosz) gyógyszeripar ellenfeleként sok barátra lelsz
• építs a közbizalom hiányára: mutass rá, hogy a piaci versenytársaid (adott esetben az orvosok, gyógyszerészek) becsapják az embereket, valójában rosszat akarnak, nem a jószándék,a szakmai meggyőződés, hanem anyagi érdek vezérli őket
• mutasd be magad híres, elismert kutatóként, feltalálóként – az átlagfogyasztó úgysem tud utánanézni, valóban kutató vagy-e, jártál-e életedben valaha kutatólaborban, jelent-e meg valaha legalább egy tudományos cikked
• mindennek alátámasztására használj olyan titulusokat, amelyeket te találsz ki, s amelyek megszerzéséhez nincs szükség semmilyen iskolát kijárni (pl. hatóanyag-szakértő)
• ha van egy kevés megtakarított zsebpénzed, vegyél magadnak hamis doktori címet (az intereten gyerekjáték találni olyan vállalkozást, amely ilyennel kereskedik)
• hivatkozz ismert tudósokra – legjobb, ha halott az illető, mert biztosan nem fog tiltakozni azért, hogy vállalhatatlan hazugságokat adsz a szájába és/vagy
• hivatkozz fiktív tudósokra – ugyan ki a fene tudja kinyomozni, hogy az a bizonyos amerikai Prof. Dr. Camou létező személy-e?
• szervezz egy kellőképpen tájékozatlan, a szavaidat kétség nélkül elfogadó, anyagilag kellőképpen ösztönzött csapatot, akik a termékeidet forgalmazzák; szervezd őket egy olyan hálózattá, amely maximális hasznot termel a hálózat élén állóknak, legnagyobbat pedig a termék gyártójának, azaz neked
• a csapatod tagjait ne terheld a termékkel kapcsolatos fölösleges, unalmas részletekkel (pl. összetétel) – elegendő ha az eladási technikákban, a fogyasztók meggyőzésében profik, ezért kiképzésük ezt célozza
• építs az érzelmekre: a forgalmazók és a vevők egyaránt érezzék azt, hogy ők különlegesek, kiválasztottak, amiért termékedet eladhatják és megvehetik
• a kiválasztottság érzésének egyik forrása épp az lehet, hogy a terméket nem veheti meg bárki, bárhol: csakis személyes kapcsolatokon, ügynökökön keresztül, árubemutatók alkalmával

Az írás elolvasható a ködpiszkáló blog oldalán.

Létrehozva 2024. december 21.