Az etikai döntéshozatal tényezői: (3)
Ki tudod zárni a népszerűséget?
Sorozatunkban Lee Strobel, itthon is népszerű keresztény szerző etikai döntések során alkalmazandó szabályát, az angol kifejezések (Purpose, Principles, Popularity, People’s Advice, Prayer) után „5P”-nek nevezett elvet bontjuk ki részletesen. A magyar elnevezések kezdőbetűi alapján szabályunkat nevezhetjük „CENTI” elvnek (cél, elvek, népszerűség, tanácskérés, ima).
Korábban áttekintettük a helyes célok és a bibliai elvek fontosságát. Ennek a Monday Manna-nak az üzenete, egyben a CENTI szabály harmadik tényezője: ki tudjuk-e zárni etikai döntéseinkből az emberek tetszésének elnyerése, a népszerűség utáni vágyat? És mi a következménye annak, ha nem?
Először hadd említsek két példát olyan emberekről, akik képesek voltak szó szerint életet menteni azáltal, hogy hajlandók voltak döntéseikkel a többség akarata ellen menni. Az első példa nem a Bibliából származik. Egyik kedvenc filmem az 1957-es „12 dühös ember”. Egy esküdtszék tizenkét tagja gyűlik össze az egyértelműnek látszó gyilkossági ügy ítéletének meghozatalára. Mindenki bűnösnek tartja a vádlottat, egy ember kivételével. A Henry Fonda által játszott 8. számú esküdt vállalja összes többi esküdttársának haragját és megvetését, hangot ad kételyeinek és „ártatlannal” szavaz. A film drámaian mutatja be, hogy egy ember kiállása miként győzedelmeskedik az előítéletek felett és ment meg egy életet a villamosszéktől. Akár ismerte Jézust, akár nem, a 8. számú esküdt állhatatosan alkalmazta az igazságosság, irgalom és szeretet felemelő alapelveit a többség megvetése közepette is.
Második példánk bibliai, egy a Mózes 2. könyvében található történet. Isten rengeteg csodán át kiszabadítja népét az egyiptomi rabszolgaságból és hűséggel gondoskodik róluk. A Sínai-hegynél magához hívja Mózest, és a nép érdekében ellátja őt a legcsodálatosabb törvénnyel, a Tízparancsolattal. Mire Mózes negyven nap után visszatér, a nép már aranyborjút készít magának és azt istenként imádja.
El tudjuk képzelni, mi történt volna, ha ebben a helyzetben Mózes – kezében a frissen kapott törvénnyel, a kőtáblákkal – egy kicsit is enged a hatalmas emberi nyomásnak és akár egy percre szemet huny a bálványimádás felett? Talán ostoba dolog spekulálni azon, hogy mi lett volna a zsidó néppel, ha Mózes kicsit is „rugalmas”, vagy kész a „kompromisszumra”, de egy biztos: Isten akkor őt állította oda, hogy egyedül álljon szembe a népakaratnak. Kiállása egyben a zsidó nép megmenekülését is jelentette.
Mi a következmény, ha nem így cselekszünk? Miért veszélyes a népszerűség? Íme három ok:
A népszerűség kergetése elmossa a helyes célt és a helyes alapelveket. Aki a népszerűséget kergeti, igazából maga is bálványt imád. Pál apostol így vallotta: „…Mivel az Isten ítélt minket alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az evangéliumot, úgy hirdetjük azt, mint akik nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek” (Tessz 1, 2-4). Pál elutasította a bálványimádás minden formáját.
A népszerűség kergetése közben soha nem lehetünk igazi önmagunk. Isten csodálatos, egyedi tervet készített számunkra. „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Iz 43,1) Ha a népszerűség a vezérlő elv, Isten tervét, és így önmagunkat feladjuk!
A népszerűség hihetetlenül törékeny és illékony. Aki a népszerűséget kergeti, rátér egy ösvényre, melyről nagyon nehéz visszafordulni. A ma megszerzett népszerűség holnap már semmit nem ér, a „szörnyet” folyamatosan táplálni kell. Jézust egy pillanatban (a kenyér szaporítása után…) a sokaság királlyá akarta koronázni. Ő pontosan tudta ennek az értékét, és eltűnt szemük elől.
Nekünk sem adott kevesebbet a kezünkbe az Úr, mint Mózesnek! Sőt, ha úgy vesszük, még többet is. A Biblia már tartalmazza Megváltónk, Jézus Krisztus gyönyörű tanításait is. Ezt felmutatva kell szilárdan ellenállnunk a népszerűség kísértésének. „… Ragyogtok, mint csillagok a világban…” (Fil 2,15).
Forrás: Monday Manna (A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete)
Létrehozva 2013. szeptember 19.