“Szeretem Freund Tamás gondolkodását. Különösen, ahogyan a közösséget közelíti meg, és ahogy arról beszél. Mi a közösség és kreativitás közötti összefüggés? Pontosabban a kisközösség és kreativitás között. Az önző egyed nem bújhat el, mert ismerik, látják. Nem tud vérszívó módon létezni. Nem tud here lenni. Nem tud hosszútávon parazitaként élni. Mert a kisközösség kiveti magából. Kénytelen hasznossá válni. Tenni. Mert van kontroll. Az igazi kontroll maga az élet. Sőt ez már nem is kontroll, hanem visszaigazolás, siker, élmény, valami. Identitás. Na ennek már van értelme.”

Ezért van szükség kisközösségekre. Nem a kivetés miatt, hanem a bevonás miatt. Sokkal inkább oda tudnak figyelni egymásra az emberek és tudnak együttműködni.

A társadalmunk bajban van. Megpróbálunk mindent pénzzel, törvényekkel megoldani. Nem sikerül. Mert a közösségszervezést nem lehet kihagyni, megkerülni. Ennek alapja  a bizalom. Ma ez nincs meg. Mert a Gyurcsány, meg az Orbán, meg a Bajnai, meg a Horn, meg az Antal … bárki ellopta. Nem vesszük észre, hogy mi hagytuk ezt a vonatot elmenni. A bizalmat építeni kell, ápolgatni, babusgatni, szeretgetni. A pénz csak a manipuláláshoz elég. A törvények meg a látszat fenntartására. Ma Magyarország beteg. Tetőtől talpig. Mindenki érintett. Nem lehet elbújni a Rózsa-dombon a szabolcsi, ormánsági falvak viszonyai elől. Mert a gyökérzet felől a levelekig is felszívódik a méreg. Ez a társadalom nem fog fennmaradni így. Változásra van szükség. Változtatásra. Ha most, akik tehetnek valamit, nem teszik, majd mások fogják megtenni. Mások fogják közösségbe szervezni az országot. Emberek, tragédiák, más hatalmak. Mennyivel jobb lenne, ha a jelenlegi kiművelt fők végre nem csupán a zsebeiket tömögetők érdekei  mellett, idegenek lobbistáiként szólnának. Ideje van az együttműködésnek. És az most van. Mit kíván a magyar nemzet? Ma nem is kellene 12 pont. Csak 1. Közösségbeli összefogást!

A cikk további hivatkozásokkal megtalálható itt.

Létrehozva 2013. július 19.